Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Vadkerty Katalin: A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén
tették a búza műtrágyázását. Az első kísérletben a búza előveteménye lucerna volt, s ezt már 1886 júliusának közepén 13 cm mélyen feltörték, augusztus közepén pedig 24 cm mélyen felszántották a parcellát. Egy hónappal később istállótrágyázták a talajt, majd pár nap múlva mütrágyázták vízben oldott szuperfoszfáttal. A másik három kísérleti parcellán csak műtrágyát szórtak el, mégpedig kénsavas ammóniát és szuperfoszfátot. A kénsavas ammónia nem volt eredményes, a szuperfoszfát azonban 40 %-kal növelte a termést. A kísérleteket tovább folytatták az 1887-es és 1888-as évben is, de most már másodosztályú talajon, ahol trágyázás nélkül magyar holdanként 8,25 q szemtermést értek el 16,38 q szalmatermés mellett. Viszont 300 kg spódium (ami 54 kg foszfornak felelt meg) alkalmazása után 10,05 q szemtermést és 27,60 q szalmatermést értek el. De ha ugyanehhez a spódiummennyiséghez még 125 kg kénsavas ammóniát is adtak, akkor a szalmatermés csökkenése mellett (18,42 q) növekedett a szemtermés (19,55 q). Ez a kísérletsorozat is bebizonyította, hogy a foszforsavnak jelentős szerepe van a búzatermés növekedésében. 2 1 Léva környékén, a Garam völgyében fekvő gazdaságokban műtrágyázás nélkül is elég jó búzatermést (szem- és szalmatermést) értek el a gazdák. Mivel a talaj ott még elegendő nitrogént tartalmazott, elsősorban a foszfort kellett pótolni, hogy növelhessék a búza szemtermését. Az 1890-ben szuperfoszfáttal végzett kísérletek magyar holdanként 4,14 q terméstöbbletet eredményeztek. 2 2 A 20. század első éveiben erősen megnövekedett az érdeklődés a műtrágyázás iránt Bars megyében a kisgazdák körében. A rendszeres műtrágyázás a vármegye területén sürgőssé vált, mert a megye állatállománya egyre csökkent (a juhok száma 10 %-kal, a sertéseké 15 %-kal, a szarvasmarháé 23 %-kal, a századforduló után). A kísérletek népszerűsítője és szervezője a megye gazdasági egyesülete volt, amely a jelentkező kisgazdák közt 500 korona mütrágyavásárlási segélyt osztott szét. A segélyt a Földművelésügyi Minisztériumtól kapta az egyesület. A pénzügyi támogatást a következő feltételekhez kötötték: Minden jelentkező kötelezi magát, hogy két parcellát, összesen két kat. holdnyi területet bevet búzával. Az egyik kísérleti parcellát 200 kg szuperfoszfáttal kellett trágyázni, a másik parcella trágyázatlan maradt. A kísérlet eredményei kedvezőek voltak. A búza jól növekedett, ellenállóbb lett a rozsdával és a rovarkártevőkkel szemben, korábban érett be, és a termés átlagban 14,5—15,75 q között mozgott kat. holdanként, de Agóról 25,55 mázsás termést jelentettek. Minden termesztő kiemelte a búza hektolitersúlyának növekedését, ami a szemtermés minőségének javulását jelentette. Jelentősen nőtt a szalmatermés is. 2 3 A búza műtrágyázása Bars megye déli részén a cukorrépa-termesztéssel foglalkozó közép- és nagyparaszti gazdaságokban már a 20. század elején általánossá vált. A szakemberek hosszú évek tapasztalatai alapján 1 kat. hold búzához 75—100 kg szuperfoszfátot ajánlottak egy speciális, a kisebb gazdaságok számára kidolgozott vetésforgó megtartása mellett. 2 4 A Nyitra megyei nagybirtokok között a Stummer bárók uradalmát illeti meg az első hely a műtrágyázás meghonosításában, ugyanis itt már az 1877—1890-es években bevezették a szabad gazdálkodást. A nagybirtok vezetői ennek a nagy jelentőségű változtatásnak a végrehajtásához fontos segédeszközt találtak a különféle műtrágyákban. A rendszeres műtrágyázás bevezetése előtt a búzatermés ötévi átlaga kat. holdanként 8,33 q volt. Ezt a különféle műtrágyák — elsősorban a szuperfoszfát — rendszeres alkalmazásával az 1882—1886-os évek 71
