Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről

az utóbbi kettő egyértelműen kísérőnév (cognomen).

3

1 Az örökösök tehát ketten vagy hárman voltak aszerint, hogy a STAtius-t névnek vagy kísérőnévnek tekintjük. A tizedik sorban egyetlen rövidítés van, a HERED. Ebben csupán a szó végződése, a többes szám jele, az -es hiányzik. Feloldása tehát egyértelmű: HEREDes. Végül marad a szöveget záró P, amely a mondat hiányzó' állítmányát a Posuit-ot tartalmazza. Első pillantásra úgy tűnik, hogy itt többes számnak kellene állnia, hiszen a latin nyelvben két cselekvő már többes számot igényel. Helyesen mégiscsak egyes számot kell alkalmaznunk, mert a tényleges cselekvő csupán Q. Atilius Cociatus volt, akinek meghalt apja sírboltjának felépítésében a néhai által felszabadított Atilia is segítkezett. Ezt a megoldást követeli Atilia nevének ablativus absolutusa. Ha ugyanis nem ablativusnak értelmezzük az Atilia névalakot, akkor a két nevet és (et) kötőszónak kellett volna egymáshoz kapcsolnia. A felirat szövegét lezáró P szárát egy vízszintes vonal fejezi be. (Lásd a 3. képet.) Titus Kolník ebben egy LP betűt összekapcsoló ligatúrát (betűegybevonást) vélt felfedezni. Igaza van Titus Kolníknak abban, hogy egy szabatos ligatúrának ez a rajz megfelel. Azonban a felvésett beíűalak mégsem ligatúra: a) A feliraton összesen 6 L betű van. Ezeknek az L betűknek a függőleges törzséhez csatolt vízszintes száruk a törzzsel lényegében azonos mélységű és erejű határozottan egyenes véset. Ugyanakkor a P betű törzséhez csatlakozó vízszintes vonal a P törzsétől vékonyabb alakítású, és a vége körívesen felfelé hajlik. Egy ilyen vonalképzés határozottan díszítő szándék eredménye. b) Titus Kolník olvasatában a vélt LP ligatúrát Liberti Posuerunt (a szabadosok, tehát a felszabadított rabszolgák) állították. Ez pedig jogi képtelenség. Spurius fia Atilius régi római polgári család tagja volt, amit a Voturia törzshöz való tartozása igazol. Gyermekei, illetve örökösei nem voltak soha rabszolgák, következésképpen felszabadítottak sem. Ezért a Liberti Posuerunt indoklására még a felszabadított Atilia szereplése sem elegendő ok. A felirat szövegét záró P betűt tehát egyszerűen Posuit-nak kell olvasni. f) A felirat szövegének olvasása és magyar fordítása A boldogfai római kori sírfelirat szövegében előforduló rövidítések hiteles feloldása után a teljes szöveg így hangzik: sor a felirat szövege a rövidítések sorszáma 1. Quintus ATILIVS L 2. SPurii Filius VOTuria PRI 2—4. 3. MVS INTER Riparios EX 5. 4. LEGione XV IDEM Centurio 6—7. 5. NEGOTIATOR ANnorum 8. 31 A Privatus cognomenként szerepel a szombathelyi feliratok egyikén. Lásd Mócsy— Szentléleky: Die römischen Steindenkmäler von Savaria. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971, 83. o., az 1. sz. feliratban. A Martialisi cognomenként említi Emil Hübner: i. m. No. 35. pag. 517. 23