Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Vadkerty Katalin: A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén

mést értek el, s ezt 100 kg szuperfoszfáttal sikerült 9,20 q-ra növelni. Katasztrális holdanként 150 kg szuperfoszfátot felhasználva a Bars megyei Nagylakházán a termésátlagot 9,45 q-ról 12,60 q-ra, Berzencén 6,93-ról 9,80 q-ra növelték. Ez azt jelenti, hogy katasztrális holdanként 13 korona befektetéssel 40—45 koronás haszonra tettek szert a termesztők. A mezőgazdák tapasztalata szerint a zab kat. holdanként 150—200 kg szuperfoszfáttal trágyázva adja a legideálisabb termésátlagot.

4

4 A zab műtrágyázását a galántai Esterházy-uradalomban már 1893-ban megkezdték. A legkedveltebb és a legeredményesebbnek mutatkozó műtrágya itt is a szuperfoszfát volt, de gyenge kelés esetén a zsenge növényt még chilei salétrommal póttrágyázták. Rovara kedvezőnek tartotta az 1893-as kísérleti termesztés eredményét; a tavaszi vetések műtrágyázása — 113,5 kg szuperfoszfáttal — kat. holdanként 26 %-os terméstöbbletet eredményezett, míg az ősziek ugyanilyen műtrágyázás után már 38 %-os többlettel fizették meg a gondoskodást. A tallósi birtokon 30 kat. holdon kukorica után vetették el a zabot és 100 kg szuperfoszfáttal meg 30 kg chilei salétrommal póttrágyázták, de a termésnövekedés csak 20 %-os volt.

4

5 A nagybodoki Stummer-birtokon a zab átlagtermése a rendszeres műtrágyázás eredményeképpen kat. holdanként ötévi átlagban 17—47 %-kal nőtt. Ezen a birtokon nem a zab alá szórták ki a műtrágyát, hanem a cukorrépa alá, amely a vetésforgóban a zab előveteménye volt. A birtok vezetősége ezzel a gyakorlattal megváltoztatta a korabeli mezőgazdaságban általánosan bevett szokást, amely szerint a zab a vetésforgóban a lehető legmesszebb került a trágyázott terményektől.

4

6 A termesztők körében már rég ismeretes volt, hogy a cukorrépa csak teljes értékű talajban ad jó minőségű termést. Ennek az igen jövedelmező ipari növénynek a termesztéséhez tehát nélkülözhetetlen volt a rendszeres trágyázás. A trágyázás klasszikus formáját, az istállótrágyázást kezdettől fogva alkalmazták a cukorrépa-termesztésben. A múlt század második felétől kezdve egyre sűrűbben vetődött fel a cukorrépa műtrágyázásának kérdése, és a nyolcvanas évektől fogva már rendszeresen és általánosan műtrágyázták a cukorrépát. A cukorrépa volt az a termény, amely a múlt században elősegítette a műtrágyázás elterjedését a mai Szlovákia területének mezőgazdasági jellegű vidékein.

47 A cukorrépa műtrágyázásának kezdeti szakaszában a szakemberek az úgynevezett kombinált módszert ajánlották, vagyis az istállótrágya és a műtrágya együttes alkalmazását. A 19. század nyolcvanas éveitől kezdve a nagy répagazdaságok már rendszeresen dolgoztak ezzel a módszerrel, vagyis az istállótrágya bizonyos hányadát műtrágyával pótolták. A műtrágya kizárólagos alkalmazása a nagybirtokokon a 19. század nyolcvanas éveitől kezdve olyan gyorsan terjedt el, hogy például a 20. század első éveiben Pozsony megye területén már nem volt olyan nagybirtok, ahol a cukorrépához ne használtak volna műtrágyát.

4

8 így például a diószegi cukorgyár birtokain már 1881-től rendszeres műtrágyázással termesztettek cukorrépát. 1882-ben 19 800 forint értékű műtrágyát vásároltak, de a következő évben a cukorgyár igazgatósága elhatározta, hogy évente legalább 100 000 forintot fordít műtrágyázásra. Az 1894—191 l-es esztendőkben összesen 621 521 forintot fizettek ki műtrágyákért, ami évi átlagban 77 690 forint. így voltaképpen nem váltották valóra az 1883-as igazgatói határozatot. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a 19. század kilencvenes éveiben a műtrágyák ára — különösen a szuperfoszfáté, amelyet ezen a birtokon nagy mennyiségben 76