Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Vadkerty Katalin: A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén
holdanként 7,67—11 q búzatermést értek el, de kivételes esetekben 12—14,5 q termést is betakarítottak. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy bár a terméseredmények változóak voltak, az Esterházy-uradalom egészének szempontjából az 1890-es évek első felében megindult nagyarányú műtrágyázási kísérletek már kezdettől fogva jelentős jövedelememelkedést -eredményeztek. A búza esetében a műtrágyába fektetett tőke több mint 60 %-ot kamatozott. De nem szabad megfeledkeznünk a műtrágyázás másik hasznáról sem, hogy ti. a műtrágyázás növeli a termesztett növények ellenállóképességét a rozsdával és más betegségekkel szemben. 3 0 Egy érdekes közlemény ragadta meg 1896-ban a Köztelek című szaklap olvasóinak figyelmét. Egy Nagyszombat környéki birtok vezetője, Lostofer M. írta le a műtrágyázással szerzett tapasztalatait, mivel a birtokon áttértek a belterjesebb termelési módszerekre. A cikk írója 1888-ban vette át az egyoldalú gabonatermesztéssel — ahogyan írja, rablógazdálkodással — teljesen tönkretett 3000 magyar holdas birtokot. A szanálás első három évében — amit a gazdaság vezetője átmeneti időszaknak tekintett — a búzát feltört ugarba vetette. Az ugarolás teljesen csak 1891-ben szűnt meg, és ekkor tért át a gazdaság a műtrágyák nagyarányú használatára. A búzát magyar holdanként 100—150 kg szuperfoszfáttal póttrágyázták, s így az őszi búza a következő terméseredményeket adta: Év termés (magyar hold q) 1888 9,63 1889 5,64 1890 7,10 átlag 7,45 1891 8,39 1892 8,33 1893 11,97 1894 9,46 1895 9,35 átlag 9,80 A búzatermés ötévi átlaga az első három év átlagával szemben magyar holdanként 2,35 q többletet mutat, ami a befektetett műtrágya árának több mint 300 %-os megtérülését jelenti. 3 1 A korabeli szakemberek körében az a nézet uralkodott, hogy a gabonafélék közül a rozs a legellenállóbb, és az adott körülmények közt a rozs hasznosítja a legszembetűnőbben a műtrágyát. Állításukat két megfigyeléssel indokolták: 1. a rozs gyökérzete könnyen oldódó tápanyagokra van utalva, 2. a rozs kevésbé érzékeny a szárazságra, mint a többi gabonaféle, s tenyészidejének legnagyobb része a nedvesebb tavaszi hónapokra esik. A rozs számára is a szuperfoszfátot tartották a legalkalmasabb műtrágyának, de ha a talaj állapota megkövetelte a nitrogént, akkor kénsavas ammóniát is ajánlottak. 3 2 A rozs a hűvösebb, hegyes vidékek jellegzetes gabonaféléje. Innen vettük első két példánkat is. A Sáros megyei Kapiban végzett kísérletekben a rozs 73
