Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Vadkerty Katalin: A műtrágyázás kezdete Szlovákia területén
folyamán 9,65 q-ra növelték (16%-os növekedés), 1887—1891-ben 10,25 q-ra (5%-os növekedés), 1892—1896-ban 11,91 q-ra (16%-os növekedés), 1897— 1901-ben pedig 13,91 q-ra (újabb 10%-os növekedés). 2 5 A Pozsony megyei műtrágyázási eredmények elemzésekor első helyen kell említeni a galántai Esterházy-uradalmat (részei: Cseklész, Tallós, Vezekény, Alsójattó) és a Kuffner család tulajdonában levő diószegi cukorgyári nagybirtokot. Az említett Esterházy-uradalom vezetését 1894-ben az ausztriai születésű és egész Magyarországon elismert mezőgazdasági szakember. Rovara Frigyes 26 vette át, s mint új jószágigazgató azonnal nagyarányú műtrágyázási kísérletekbe kezdett. A kísérleti parcellák szokatlanul nagyok voltak, sok közülük elérte a 30 magyar holdat is. Rovara a kísérletek megkezdése előtt talajelemzést végzett, megismerkedett az éghajlati viszonyokkal, feljegyezte az utolsó istállótrágyázás időpontját és az előveteményeket. Ilyen előmunkálatok után például Vezekényben egy 1889-ben trágyázott, televényes homoktalajú parcellába kukorica után műtrágya nélkül vetett búzát, és magyar holdanként 5,91 q szemet és 20,14 q szalmát takarított be. Ugyanott, az említett körülmények között 100 kg szuperfoszfáttal 6,48 q szem- és 24,72 q szalmatermést, 30 kg chilei salétrommal 6,20 q szem- és 23,32 q szalmatermést ért el, vagyis a szuperfoszfát kb. 10 %-os, a chilei salétrom kb. 5 %-os termésnövekedést eredményezett. 2 7 Jobb eredménnyel végződött a kísérlet, amikor a búzát zabosbükköny után vetették 1894-ben trágyázott televényes talajba. Ez esetben a búza műtrágya nélkül 5,75 q szem-, 19,41 q szalmatermést, 100 kg szuperfoszfáttal póttrágyázva 8,16 q szem- és 23,41 szalmatermést hozott. Ez az eredmény a műtrágyába fektetett tőkének 242 %-os megtérülését jelentette. 2 8 Zab elővetemény után a búza termésnövekedése az 1894-ben istállótrágyázott és 100 kg szuperfoszfáttal póttrágyázott talajban csak 3 %-ot ért el. Két kísérleti táblán lucerna volt a búza előveteménye. Az egyik táblát 1890-ben, a másikat 1892-ben istállótrágyázták utoljára. Az első táblán termett búza a kat. holdanként felhasznált 100 kg szuperfoszfát árát 328 %-osan, a második táblán termett búza 211 %-osan térítette meg. De volt abban az évben a birtokon olyan eredmény is, amikor az istállótrágyázott árpa után vetett búza 380 %-osan fizette vissza a 100 kg szuperfoszfát árát. Rovara Frigyes 1895-ben a cseklészi birtokon agyagos homoktalajon kezdett el búzát termeszteni. Katasztrális holdanként 100 kg szuperfoszfátot alkalmazott. Az első kísérleti táblán árpa volt az elővetemény, és az utolsó istállótrágyázás éve 1885 volt. A trágyázatlan talajon 2,58 q volt a búzatermés egy kat. holdon, a 100 kg szuperfoszfáttal trágyázott talajon 6,20 q. Az 1891-ben istállótrágyázott talajba csalamádé után vetett búza 100 kg szuperfoszfát hatására 5,99 q termést adott, míg az 1890-ben istállótrágyázott talajon ugyancsak 100 kg szuperfoszfát alkalmazásával 7,47 q-t. Rovara ugyanezen a birtokon két táblán pillangósok után vetett búzát. Az első táblát 1887-ben trágyázták, a másodikat 1893-ban. Az első táblára 100, a másodikra 200 kg szuperfoszfátot szórtak ki. Ez a kísérlet nem sikerült, mert a befektetett tőkének csupán 38, illetve 30%-a térült meg. 2 9 Az alsójattói gazdaságban 1902-ig kevesebbet fordítottak műtrágyázásra, mint az uradalom többi részén. A befektetés itt is meghozta a várt eredményt, mert magyar holdanként 100 kg szuperfoszfáttal 16,47 q termésátlagot értek el búzából. A jattói jó erőben levő termőtalajon a műtrágyázás előtt magyar 72
