Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről

6. A gótikus részekben kevés a homokkő. Az északi fal hosszának mindössze a felét kitevő, mintegy 2 m magasságot elérő, faragott kőből épített falrész keletkezését nem magyarázhatjuk úgy, hogy a faragott kő az építés közben elfogyott. Ebben az esetben az északi fal teljes hosszában legalább 1 méter magas kőfalat kellene találnunk. Márpedig a valóság nem ilyen. Ez a szembeötlő anyagelosztás csak úgy magyarázható meg ésszerűen, ha a román templomhajót egy korábbi — faragott kőből emelt —, kisebb épület előzte meg. Ezt a régibb épületet az építőanyag és munkaerőmegtakarítás figyelembevételével részben meghagyta az építő, részben pedig elbontotta. Ennek az épületnek szükségszerűen olyan tömege volt, hogy anyagából kikerült a román templom teljes déli homlokzata, a nyugati fal alsó része és az északi fal alsó részének fele. A déli homlokzat hossza 14,58 m, eredeti magassága kb. 6 m.

3

6 A nyugati fal szélessége 7,25 m, a homokkő rész magassága kb. 2 m. Az északi falrészen a homokkő fal hossza 7,16 m, magassága ugyancsak kb. 2 m. A nyugati fal és az északi fal homokkő részének mindkét megegyező mérete (magasság, hossz) különösen szembeötlő. Ha ugyanis a kőanyagot valahonnan szállították volna, a román templom falainak minden részében, tehát az északi fal teljes hosszában is egyenlő magasságban falazták volna fel a homokkő részeket. Ez még akkor is így történt volna, ha a déli homlokzatot leszámítva a többi falak egészére nem is lett volna elegendő a kőanyag. Az északi fal közepén hirtelen megszakadó, homokkőből rakott szakasz (5. kép), illetve a homokköves rész hosszának a nyugati fal szélességével megegyező mérete (7,25 m ill. 7,16 m) arra a következtetésre késztet, hogy itt egy korábbi, kb. 7 x 7 m alaprajzú, homokkőből emelt épület falaival találkozunk. Ezt a kőépületet használták fel a román templom építői a boldogfai templom felépítéséhez. A homokkő épületnek csupán a keleti homlokzatát bontották el, és az északi meg nyugati falából annyi követ szedtek le, hogy a déli homlokzat kialakításához elegendő legyen. A további részeket téglából építették. A déli homlokzat megközelítő felülete 14,6 x 6 m = 87,6 m

2. Ez annyit jelent, hogy a feltételezett 7x7 m-es régi homokkő épületnek kb. 75 m

2-nyi falfelület építéséhez kellett a meghagyott részein túl anyagot szolgáltatnia. Ebből pedig az következik, hogy az eredeti, 7 x 7 m alapterületű homokkő épület legalább 4-5 m magas volt. A homokkő épület jellegére nézve megbízható támpontul szolgál a déli homlokzat falában a román templom építése alkalmából elhelyezett római kori sírfelirat. Ennek alapján állíthatjuk, hogy a boldogfai román stílusú templomot Spurius fia Quintus Atilius és családja II. század közepén épített sírboltjának a kibővítésével és az átépítésével hozták létre.

3

7 (Vö. a 6. és 3. képpel.) 36 A magassági adatokat a román portálé küszöbének — tehát a román kori templom eredeti padlózatának — szintjétől számítjuk. A küszöb alatt ma már csaknem egy méterrel a földszint fölé emelkedő részek a múlt századi dombszabályozás idején kerültek napvilágra, s tulajdonképpen a templom alapjaihoz tartoznak. 37 Tekintettel arra, hogy a román templom falának vastagsága megegyezik a korábbi római kori sírbolt falának vastagságával, a köbtartalom számítás helyett elegendő a falfelület összevetése. A közölt eredményhez így jutunk el: A templom déli homlokzatának nyugati sarkától számított, a római kori feliratig 26