Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről

A római kori épületek felhasználása a román stílusú templomaink esetében egyáltalán nem szokatlan. A mai szigligeti avasi romtemplom hajójának három fala római épületfalat tartalmaz. A felsődörgicsei templom építéséhez is római köveket használtak. A csempeszkopácsi román templom téglafalában meg római kori téglákat találunk.

3

8 A csallóközi Püspökin a gótikus templom falában is római felirattöredék, vele azonos anyagú faragott kövek és téglák is találhatók.

3

9 3 A sírfelirat keltezése A római kori sírfeliratokon nem volt szokás feltüntetni a halál vagy a temetés esztendejét. Rendszerint a halott nevét, tisztségét, életkorát, az emléktábla vagy a sír felállítóját nevezik meg. Ezért a közvetlen datálás nem lehetséges. A felirat stílusjegyei alapján viszont csak nagyon tág és bizonytalan időkeretet állapíthatnánk meg. Ezért a felirat készítésének, illetve Quintus Atilius halálának időpontját a feliratban szereplő egyéb kormeghatározásra alkalmas támpontok segítségével kell elvégeznünk. Az első ilyen támpont Quintus Atiliusnak a XV. légióban viselt századosi tisztsége. Quintus Atilius tehát a XV. légióval került el a római birodalom dunai határvidékére. A római birodalom hadserege — amint azt Augustus császár híres ankarai felirata mondja — Tiberius Nérónak, a császár fogadott fiának vezetésével i. e. 10 körül érte el a Dunát. A mai napig nem egészen világos, hogy ekkor csak a Száva torkolatvidéke körüli Dunát vagy már a Közép-Duna szakaszát érték-e el a rómjii haderők. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy Augustus császár halálának évében, illetve Róma alapításának 767. évében (i. sz. 14-ben) három teijedő, 7 m hosszú és kb. 2 m magas falrésze a régi homokkő épület maradványa. Ebbe a falrészbe vágták be a román templom építése idején a román portálét. A déli homlokzat teljes falfelületéhez ez a falrész már 14 m

2 felületet készen nyújtott. Tehát a déli homlokzat román kori tömegének a kiállításához 87,6 — 14 = 73,6 m

2, vagyis a kereken mintegy 75 m

2 falfelülethez szükséges anyagforrást kell megkeresni. A templom építésekor a régi sírbolt keleti homlokzatát el kellett bontani, hogy a hajó hátsó terével össze tudják kötni. A három oldalon megmaradt 2 m-es falmagassággal arányos részt számítva, ez további 14 m

2-t tesz ki. Az eredeti sírboltnak tehát a 2 m magasságban meghagyott fala a lebontás előtt olyan magas volt, hogy belőle kikerült a 75 — 14 = 61 m

2 falfelülethez szükséges faragott kő. A régi római kori sírbolt falának eredeti magasságát megkapjuk, ha a déli homlokzatban felhasznált további 61 m

2 falfelület anyagát az eredeti épület 4 falára bontjuk, ami 61 : 4 = 15,25 m

2. Mivel az eredeti homokkő épület falainak hossza mind a négy oldalán kb. 7 m volt, egy falrész 15,25 : 7 = 2,1 m-rel volt magasabb. Az eredeti homokkő épület magassága tehát 4—5 m körül mozgott, ami reális arányokat mutat. 38 Marosi Ernő: Magyar falusi templomok. Corvina, Budapest, 1975. 15—16. — Továbbá: Hencz József: A csempeszkopácsi román kori r. k. templom — A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve. Szombathely, 1977. 463—471. o. Az utalás a 464—65. oldalra szól. 39 Püspöki Nagy Péter: Püspöki mezőváros története. S. L. 1968. 11. 27