Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

B. Kovács István : Adalék a gömöri magyarság mesekincsének ismeretéhez

ben élő mesemondó, a bagi Pandúr Péter, ugyanezen tulajdonságáról volt ismert.

1

2 Végezetül pedig szeretnék rátérni néhány, már kimondottan a mesével kapcsolatos kérdés vázlatos ismertetésére. Újból csak hangsúlyozni kell, hogy nem célom itt a tudományos feldolgozás, csupán körvonalazni szeretném azokat a problémaköröket, amelyeket a későbbi feldolgozás során hangsúlyozottan szem előtt kell tartani. Ezek nagyjából a következők: 1 a közölt mese műfaji besorolása, 2 stílusvizsgálatok, 3 cigány mese — magyar mese problémaköre, 4 táji specifikumok a mesében (palóc mesekincs kérdése), 5 hősepikánk nyomai a mesében. Ez a felsorolás természetesen nem végleges, inkább csak egyfajta munkakategóriáknak felelnek meg, és a későbbiekben szükség szerint változhatnak és kibővülhetnek. Az alábbiakban vázlatosan bár, de megpróbálom áttekinteni a fejiti kérdéseket. 1 A közölt mese műfaji besorolása Az itt közreadott „A Világ Fája" című mese a mesekatalógusokban „Az égig érő fa" elnevezés alatt nyilvántartott mesetípus egy változata. A típust az egyes katalógusok a következő számok alatt tartják nyilván. Honti:

1

3 467. Berze Nagy:

1

4 530. I. MNK:

1

5 468. AaTh:

1

6 468. 317. Mesénk sajátos változata a fentebbi típusnak, megformálásában (például, hogy a „Világ Fája" voltaképpen azonos az önmaga által elátkozott „Világ Szépségéivel . . . stb.) teljesen elüt az ismert változatoktól. A típus egy variánsát már Merényi László is feljegyezte,

1

7 de ez sem hasonlít az itt közölt változathoz. A kutatás kimutatta, hogy Közép-Európában sajátosan magyar mesének tekinthető, párhuzamai keleten a rokon török és finnugor népek emlékanyagában találhatók. Solymossy mutatott rá először a sámánizmussal való feltételezhető kapcsolataira.

1

8 Még egyszer meg kell jegyezni, hogy a fenti katalógusszámok alatt számon tartott változatok inkább csak egyes motívumaikban, mintsem típusként tekinthetők közölt mesénk közeli rokon variánsainak. A magyar népmesekutatás a tündérmesék néhány típusát, köztük az itt szóban forgó típust is a „hősmese" kategóriájába sorolja, és rámutat arra, hogy „olyan területen él, ahol a verses epika is ismert, vagy ismert volt".

1

9 így tehát az itt közreadott „A Világ Fája" című mesét műfaji szempontból hősmeseként határozhatjuk meg. Típus tekintetében pedig szem előtt kell tartani azt, amit a sajátos megformáltságról fentebb említettem, a részletesebb feldolgozásig a fenti típusszámokat tekintem mérvadónak, hangsúlyozva, hogy ez a besorolás korántsem problémamentes.

2

0 143