Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Popély Gyula: Bartók Béla hatása a két háború közötti kisebbségi kulturális életünkre ( Részletek egy készülő tanulmányból)
decemberében, az október 9i „alakuló közgyűlésen" megválasztott vezetőség névsorának kézhezvétele után. 3 0 A Rendörigazgatóság véleménye a későbbiek folyamán sem változott, s mindvégig államfelforgató összeesküvők gyülekezetét látta a Bartók Béla Dalegyesület tagságában és vezetőségében. A dalegyesület vezetősége 1927. december 15-én készségesen közölte a Rendőrigazgatósággal az október 9-i összejövetelen megjelentek névsorát, a rendőrség ugyanis ettől tette függővé, továbbítja-e a felettes polgári hatóságokhoz a november 23-án hozzájuk beterjesztett alapszabály-tervezetet vagy sem. 31 Miután a dalegylet vezetősége eleget tett a Rendőrigazgatóság követelésének, 1928. január 13-án az továbbította alapszabály-tervezetüket a zsupáni hivatalhoz. Előbb azonban egyik ügynökével — a kisebbségi magyar egyesületek figyelésével megbízott Sétafy Józseffel — megpróbálta bizalmasan kideríttetni a dalegylet önállósulásának kulisszatitkait, hátterét és célját. Sétafy rövidesen eleget tett megbízatásának, s így a Rendőrigazgatóság a zsupáni hivatalnak 1928. január 13-án küldött átiratában már főleg az ő bizalmas jelentésére támaszkodva mondott véleményt az alakuló dalegyletről és annak alapszabály-tervezetéről. A Bartók Béla Dalegyesület vezetőségéről a rendőrség már azért is lesújtó véleménnyel volt, mivel azok — a rendőrségi jelentés szerint — a magyar ellenzéki pártokkal és nem a csehszlovák kormánypártokkal rokonszenveztek. „Tekintettel arra, hogy az egyesület valamennyi elöljárója egy nagy államellenes pártnak a tagja, hivatalunk kötelességének tartja azt ajánlani, hogy az egyesület beterjesztett alapszabály-tervezete a legszigorúbban felülvizsgáltassák, s legalábbis ne engedélyeztessen az egyesület kérvényezett neve: Bartók Béla Dalegyesület, mivel fennáll az indokolt veszély, hogy e név szerepeltetése erős vonzást gyakorol majd, és nagyon sok tag csatlakozásához szolgál indítékul" — szögezi le a Rendörigazgatóság a zsupáni hivatalhoz intézett levélben. 3 2 Majd a rendőrség arra is felhívja a zsupáni hivatal figyelmét, hogy az egyesület vezetősége egyáltalán nem mutatta fel Bartók Béla engedélyét, és semmivel nem igazolta, hogy Bartók beleegyezik, hogy egyesületük az ő nevét viselje. A zsupáni hivatal példásan eleget tett a Rendőrigazgatóság óhajának. A létrehozandó Bartók Béla Dalegyesületet ő is nem kívánatos szervezetként kezelte, és igyekezett minél több akadályt gördíteni eléje. Az alapszabály-tervezettel kapcsolatos állásfoglalása így, természetesen, a legnegatívabb lett, s a Rendőrigazgatósággal karöltve a legnagyobb egyetértésben húzták, halogatták annak pozitív elintézését. A dalegyesület vezetősége azonban lankadatlanul folytatta sziszifuszinak látszó küzdelmét. Kezdte átlátni, hogy a felettes hatóságok huzavonája kimondottan az ő türelmük és energiájuk felőrlését tartja szem előtt. 1928. március 26-án alapszabály-tervezetüket újból — immár harmadízben — elküldték a pozsonyi Rendőrigazgatóságnak, s fegyelmezetten csupán annyit jegyeztek meg, hogy mivel egyesületük politikamentes intézmény lesz, a Rendőrigazgatóság mielőbb továbbítsa a már kétszer átdolgozott alapszabálytervezetüket a Belügyminisztérium, illetve a Szlovákiai Országos Hivatal illetékes osztályához. 3 3 A dalegylet vezetősége a Szlovákiai Országos Hivatalban azonban ismét csak szándékait mindenáron gáncsoló bürokratikus hivatalra lelt. Az alapszabálytervezettel kapcsolatban az Országos Hivatal is negatív álláspontra helyezkedett, s azon néhány mellékes formai fogyatékosságot találva 1928. június 30-án 121
