Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története

SELMECZBÁNYA TÖRTÉNETE Irta: Dr. Fejes Béla. I. FEJEZET. A VÁROS ALAPÍTÁSA. legendák. Ha egy város történetének folyását követve visszafelé menetelünk a város eredete felé, ennek a történetnek felsőfolyásánál előbb-utóbb ködbe és felhőbe kerülünk. Ez a köd és homály olyan sűrű, hogy nem hatol rajta keresztül a modern távcső és a kézilámpás csak arasznyi térre vet világosságot. Ez a köd és homály: a mythologia világa, ahol a regék és legendák születnek. Ilyen regék és legendák romantikája koszorúzza a mi városunk bölcsőjét is. 1. Az egyik legenda szerint a várost egy szerencsés pásztor alapította, aki az Óhegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor észrevette, hogy a sziklahasadékból két gyík kúszik elő arany és ezüstportól csillogó háttal. Igy bukkant rá a mi pásztorősünk a gyíkok rejtekhelyén az első arany és ezüstbányára, mely kincsekkel túltelítve a város címerébe került gyíkokat küldte követekül az első felfedezőhöz. A pásztort Sebenitz-nek hívták s róla nevezték el az általa felfedezett bányát és a bánya körül felépült várost: Sebenitz-bányának (németesen: Schemnitz-bányának, magyarul: Selmeczbányának). Ennek a legendának az a mély értelme, hogy a bányaváros a bánya függvénye s a földalatti kincstartó bőkezűsége, vagy fukarsága szerint fejlődik, vagy hanyatlik. Különben megegyezik avval a mindenütt visszatérő mondával, hogy a kincseket gyíkszerű sárkányok őrzik. Most Selmeczbánya címerében védelmezik ezek a sárkányok az ősi várost. 2. A selmeczbányai bányaigazgatóság levéltárában őrzött, névtelen szerzőtől származó „kútfő" szerint a várost Krisztus előtt a 745. esztendőben alapították. Átlátszó, hogy ez a tudákos anonymus, aki azonban minden bizonnyal szerelmese lehetett a mi városunknak, azért helyezte annak alapítási évét ilyen beláthatatlan messzeségbe, hogy Selmeczbánya ősisége versenyrekeljen az örökváros Rómáéval, mely eszerint összesen nyolc esztendővel volna csak idősebb a miénknél. 3. De regeszerű az egyébként nagytudományú multszázadbeli selmeczi ügyvéd, Kachelmann János elmélete is, mely szerint Selmeczbányát a Krisztus után következő első évszázadban a kvádok királya, Vannius alapította és a várost eredetileg Vaniá-nak hítták. Ez a város aztán nevét és germán jellegét ezer éven át fenntartotta s még a XIII. század végén az utolsó Árpádok alatt is ezt a nevet viselte. Ez az elmélet arra van alapítva, hogy a régi magyar írásokban a „V" betűt állandóan felcserélik a „B" betűvel s így a XIII. századból származó első okiratainkban valóban előforduló „Bana" vagy „Bania" városnév azonos a kvád alapítású régi „Vaniá"-val. Lássuk, mit lehet ebből az elméletből elfogadni. Római és germán nyomok. A selmeczi evangélikus lyceum 1688-ban installált rectora: Richter András szerint a XVII. század közepén végzett ásatások alkalmával részben az Óhegyen épült régi város romjai között, részben az Óheggyel szemközt fekvő, most Sobóhegynek nevezett hegyháton talált régi temetőben (S a b o b) kiásott sírokban római ércpénzre s olyan edényekre és hamvvedrekre buk8