Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Dr. Hittrich Ödön: A selmeczbányai evengélikus lyceum története

a 9300 forintnyi segélyt felemelte évi 16.000 forintra. így a legjobb előjelek között nézhetett az iskola a millenniumi év elé, abban a tudatban, hogy ezután is a magyar nemzeti művelődést terjesztheti a felvidéken. Ebben az időben a lyceumnak következő mellékintézeti egyesületei működtek: Zeneintézet, Tanítóképző, Élelmező (Alumneum), Gusztáv Adolf Bibliai Egylet, Zenetársaság, Testgyakorlókör és Petőfi-kör. A lyceum külsőleg és belsőleg örvendetes fejlődésnek indult a millennium utáni években. Jezsovics Károly, majd 1903-tól kezdve Király Ernő igazgatósága alatt az állami támogatás még nagyobb mértékben érvényesült. A lyceumtól a vöröskútra vezető úton, a régi Pischl-féle ház és kert helyén nagy kiegészítő épület készült természetrajzi és természettani előadóval, szertárral és hatalmas tornateremmel. Az épület alagsorában nagy ebédlőterem volt berendezve az alumneum számára. A tágas tornaudvar végében pedig a tanítóképzőintézet kapott önálló, csinos egyemeletes külön épületet. Ez volt a lyceum állapota, mikor kitört a világháború. A nehéz háborús évek öröm és aggodalom közt váltakozó napjai elevenednek meg előttünk, ha végig olvassuk Király Ernőnek a hadiévekről szóló naplóját. E naplóból csak a nevezetesebb eseményeket fogom idejegyezni: 1914 június 29-én reggel hír Ferenc Ferdinánd és neje meggyilkolásáról. — Július 27-én tüntető menet a hadüzenet miatt. — Aug. 2. Népfelkelők indulása. — Aug. 17. Kivilágítás. — Aug. 23. Tanári értekezlet. Órarendtervezés 9 tanárral. Jezsovics Károly Boleman Géza és Vitális István főiskolai tanárokat és Hamrák Bélát kérte fel tanításra. — Szept. 26. Gyűrűk becserélése vasgyűrűkért. — Nov. 23. A lyceum 5200, az ifjúsági zenetársaság 2000 K hadikölcsönt jegyzett. — Dec. 3. Kivilágítás Belgrád elfoglalása miatt. 1915. január 1. Hír, hogy dr. Fucskó Mihály lyceumi tanár elesett. — Márc. 9. Fucskó emlékünnepély. — Márc. 25. Az alkalmas tanulók osztályozása. — Márc 26. Hadiérettségi és tanképesítő. — Apr. 16. Hír, hogy az igazgató két fia Uzsoknál hadifogságba esett. — Június 17. Távírat az igazgató fiaitól Sretenskből, Szibériából. — Június 23. Hír Lemberg viszszafoglalásáról. — Aug. 5. Hír Varsó bevételéről. — Aug. 29. Román hadüzenet. — Dec. 3-án menetgyakorlat tanulókkal nagy hóban. 1916. január 18. Hír, hogy Montenegró kapitulált. — Február 23. Hír a 20 százalékos hadisegélyről. — Április 28. Hadikölcsön-jegyzés negyedszer,- a lyceum 5000 koronát jegyez. — Október 1. Tanévmegnyitás. — Nov. 23. Hír I. Ferenc József haláláról. — Dec. 12. Hír, hogy Románia kapitulált s Oroszországgal különbéke. — Dec. 21. A lyceum 10.000 K hadikölcsönt jegyez. — Dec. 30. IV. Károly megkoronáztatásakor istentisztelet. 1917. január 4. Koronázási emlékünnepély a lyceumban. —• Febr. 9. Orosz fogoly a lyceumban, mint szolga. — Jún. 23. Tanárok ruhasegélye, családipótlék segélye. — Nov. 5. Emlékünnep az elesettekért. 1918. január 22—23. Zavargások a városban. — Május 17. Hadi érettségi és tanképesítő. — Okt. 31. Hír, hogy Budapesten a Nemzeti Tanács nem ismerte el Hadik új miniszterelnököt. — Nov. 1. Hír, hogy Budapesten kikiáltották a köztársaságot. —- Dec. 6. Hír a csehek idejöveteléről. — Dec. 29. Élelmezési gyűlés a városházán. E változatos és veszedelmes események között is lankadatlan buzgalommal folyt a lyceumban a tanítás. Az itthon lévők nagy erőfeszítéssel pótolták a hadban lévők munkáját, akik, ha néha szabadságra hazajöttek, el nem mulasztották, hogy tanulságos, lelkesítő előadásban ne tájékoztassák az ifjúságot a háborúról és hadiállapotokról. III. korszak. 1919—1920. Az 1919 és 1920. év eseményei már az iskola halálküzdelmét jelentik. Az igazgató naplójából a következőket közlöm: 1919. január 6-án az igazgatói értekezleten elhatározták, hogy az elemi I. osztály egyik felében magyarul, a másikban tótul fognak tanítani. — Január 9-én az igazgató Pethes kormánybiztossal tiltakozik a lyceum átadása ellen. —• Január 18-án a városi értekezlet elhatározta, hogy a lyceum osztályaiban egyes tanárok a tót nyelvet fogják tanítani heti 2 órában. — Február 20-án az alumneumban légionáriusokat szállásolnak el. — Március 7-én Király elnöklete a!att politikai gyűlés a Kamaraházban, de a csehek szétkergetik. — Március 15. Királyt kérdőre vonják elnöklése miatt s azalatt a házában cseh katonák házkutatást tartanak. — Március 26. Órarend készítés, magyar nyelv és történelem nélkül. — Január 27—29. Érettségi szóbeli az igazgató elnöklete alatt. — Május 28. Az igazgató átvett 10.000 K magyar államsegélyt. — Június 6. Délelőtt csatározás közben a vörös sereg Szentantal felől a városba érkezik. Népgyűlés a Szent Háromság téren a Himnusszal. — Június 10. A csehek 3 órai harc után visszavették Selmeczbányát. — Június 16. Király Ernő igazgatót kihallgatás nélkül több tekintélyes polgárral, köztük Zsámbor Pál tót lelkésszel együtt, mint túszokat marhaszállító kocsikban elhurcolták. — Június 20-án a túszok Prágán át Theresienstadtba értek. Itt vették a hírt, hogy az 55 évnél idősebbeket hazaengedik. Így került haza Király Ernő Pozsonyon, Ruttkán keresztül június 26-án. A túszok között voltak: Bolemann Géza akadémiai tanár, Dobó Sándor városi számvevő, Hamrák Béla lyc. tanár, Hlavathy Ferenc kath. lelkész, Künsztler János lyc. tanár felesége szül. Wnucskó Ilona, Manner Lajos főkapitány, Paulovits István lyc. tanár. Ugyanekkor hurcolták el Zólyombrézóról Marek Károlyt és Marek Lászlót. Zsámbor Pál tót lelkész az elhurcolás által szerzett betegségébe nemsokára bele is halt. A túszok viszontagságainak osztályos társa volt Elek Pál, selmeczi szókimondó hordár is. 67