Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Dr. Hittrich Ödön: A selmeczbányai evengélikus lyceum története

A SELMECZBÁNYAI EVANGÉLIKUS LYCEUM TÖRTÉNETE. Irta: dr. Hittrich ödön. Breznyik János ennek az iskolának majdnem félszázadon át nagytekintélyű, tudós igazgatótanára, az 1883—89. években adta ki forrástanulmányokon alapuló jeies művét ilyen cím alatt: „A selmeczbányai ágost. hitv. ev. egyház és lyceum története". E mű alapján 1896ban, a millennium évében, midőn felsőbb intézkedésre minden magyar középiskola megíratta a maga történetét az ezeréves haza fennállásának örömünnepére, Hlavatsek András és Király Ernő, a lyceum tanárai Breznyik műve alapján rövidebb alakban foglalták össze az iskola történetét, kiegészítve az 1889től 1896-ig terjedő évek eseményeivel, ök az iskola történetét két korszakra osztják; az I. korszakban a lyceum városi tanintézet, 1528-tól 1673-ig, a II. korszakban evangélikus egyházi intézet, 1682-től 1896-ig. Én ebben a rövid vázlatban — melyet nagytudományú elődeim munkálatai alapján írok,— annak az iskolának történetét, melynek egykor két évig tanára voltam, más szempontok szerint csoportosítom, mivel hazánk tragikus összeA lyceum tanári kara a 70-es években: 1. Breznyik János, 2. Händel Vilmos, 3. Bellus János, 4. Benda Péter Pál, 5. Csömöz Miklós, 6. Jezsovics Károly, 7. Hrencsik Károly, 8. Rombauer Emil, 9. Fejér Lajos, 11. Osztroluczky Gyula, 12. Moesz Géza, 13. Gecsányi Gusztáv. omlása után a múlt eseményeit is más megvilágításban látjuk és több helyütt vehetjük észre a múlt fájdalmas eseményeinek megismétlődését a legújabb időkben. A lyceum történetét három korszakra osztom. Az I. korszak 1528-tól 1887-ig terjed. Ebben a korszakban az iskolát saját államának kormánya idegennek tekinti vallása miatt és üldözi a magyar nyelv ápolására irányuló törekvéséért. A II. korszak 1887-től 1918-ig tart, midőn az iskolát saját államának kormánya sajátjának tekinti és államsegéllyel támogatja. III. korszak 1919-től 1920-ig, midőn idegen állam az iskolát idegennek tekinti és működését megszünteti. I. korszak. 1528—1887. Selmeczbánya a reformáció idejében német város volt, mely Luther tanait örömmel elfogadta s a német polgárok a német nyelvnek az egyházi életben való térfoglalását német nemzeti ügynek tekintve, csakhamar a reformáció híveivé lettek. Keck Simon a város plébánosa, aki még Mohács előtt áttért az evangélikus vallásra, kény60