Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története

Hozták továbbá ebbe a kincstári és a kormány jóakaratától függő városba az ifjúság lendületét és idealizmusát. A circumspectus polgárság ugyan feszesen a kormány mögé sorakozott, azonban elnézte, sőt titokban szívesen látta az ifjak lelkesedését, sőt csikószerű fickándozásait is. igy öregek és fiatalok kétféle recept szerint szolgálták a hazát, az öregek észszerűleg, a fiatalok szívük szerint, de sokszor megtörtént, például a Fehérváry kormány főispánjának installációjakor, hogy az ifjúság lelkesedése az öregeket és a hatóságokat is elragadta. Végre hozta ez az ifjúság azonkívül, hogy a város kicsit belőle is élt, a város lakossága részére a jövőt. A selmeczi akadémikusoknak legalább egyharmadrésze selmeczi lányt vett el feleségül, úgy hogy a selmeczi lányok páratlan és sehol az országban másutt elő nem forduló kiváltságos helyzetben várhatták az elmaradhatatlan kérőt. A házasulandó ifjak és az eladó leányok számaránya úgy viszonylott egymáshoz, hogy nemcsak az úri középosztály kisasszonyai, de a feltörekvő osztályok lányai is diplomás férjhez jutottak s a társadalmi demokrácia ezen a hajszálcsöves szerkezeten keresztül is továbbterjedt. Bálok és majálisok romantikája ilyképen komoly magot rejtegetett és az örök selmecziség fennmaradását szolgálta. Kisiblye és Róna megejtő tájai kiléptek rámájukból, hogy a város fenntartó pillérei közé sorakozzanak. A férjhezment selmeczi lányok pedig eláraszt Vörös Ferenc városi főjegyző, a Selmeczbányai Híradó megalapítója nemespanni Czobor László m. kir. gazdasági főtanácsos, ny. alispán, volt orszgy. képviselő és főispán tották az ország bányász és erdész vidékeit, egyre szaporítva azokat az új tűzhelyeket, melyeket az emlékek és kapcsolatok aranyszálai fűztek az ősi fészekhez. Selmeczbánya mint centrifugális központ körül így új, nagy, országos Selmecz fejlődött ki ezekből a telepes selmeczi hölgyek által vezetett apró emporiumokból és gyarmatokból. És mit kaptak cserébe a selmeczi diákok a mi városunktól? Az ajándékbahozott magyar nyelvért: magyarságuk megacélozását a város ezeréves múltjának megszentelt kohójában. A selmeczi életet megszépítő vidámságukért: fenyveseink és hegytetőink komolyságát férfijellemük nemesítéséhez. Idekölcsönzött ifjúságukért: ugyanennek az ifjúságnak sírig kísérő délibábos emlékeit és amiért Selmecz jövőjét továbbszőtték: polgárjogot, hogy magukat selmeczieknek nevezhessék. Ezt a mikszáthi derűvel bearanyozott idillt, mint májusi fagy érte a világháború. A főiskolai diákok elmentek katonának, közülük hetvenen vértanúnak, a többiek pedig számkivetetteknek. Városi alkotmány és várospolitika. Az 1876:20. t. c. a hét régi bányaváros közül csak az egyesült Selmecz- és Bélabányának hagyta meg az önálló törvényhatóságot, úgy hogy Pozsonytól Kassáig a mi városunk volt az egyedüli felvidéki törvényhatósági város. Közjogilag külön főispánja azonban személy szerint mindig azonos volt a honti főispánnal. 45