Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)
Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története
SvlimrAinv;!. uiyiis lli-án . I. évf olyam 1S7C. SE LINEC l gl es Hi.uIOMwi k>"i/l'"n\ Miiririco miniifii lti-AI.-ii. Kfc" rvf..|>„m lý SELMECZBÁNYAI HIRADO, IV. éTfolyani 1S85, >ebirczliíT.?H jxnsář 223::::, FELVIDÉKI HIRADŮ. U.I.vkstaiítalmi iiirniai' »- • IX. évfolyam lôňs. A "^,ľf iľ 5Ĺ. ," ra J"' NUü». ÄSH« H tnzleii • "'-"«WywlWT« » tollai adáij. ai» rrfsh ^«'»f«* a<si»flefa4v*i SELMECZBANYAI HÍRLAP POLITIKAI HETILAP. Polgár íársak! A „Selmeczbónyai Híradó" változatai 1876-tól. viszonyba kerültek egymással, mint a speciális (pénzügyi) közigazgatás a generálissal szemben. Ilyformán az alkotmány helyreállítása Selmeczen visszaállította az önkormányzat tekintélyét és presztizsbeli elsőbbségét. A bányászat hanyatlása. A városi önkormányzat tekintélyének helyreállítása azonban csak színes palásttal vonta be azt a függő helyzetet, melybe a város az állammal szemben került. Sohasem volt ez a függő helyzet olyan erős, mint az alkotmányos korszak elején, amikor a kincstári bányászat rendkívüli visszafejlődése kérdésessé tette a bányák fenntarthatását és ezzel a nagymultú város existentiáját. A hanyatlás okai között a lokális okon: a bányászszerencse elfordulásán és a nemzetközi okon: az ezüst árának rendkívüli süllyedésén kívül ott szerepelt a nagy adminisztrációs költség is, mely a bányaművelést állandóan deficitessé tette s úgy égette a városi önkormányzat lelkiismeretét, mint egy érzékeny seb felülete. Idők folyamán ugyanis a selmeci kincstári bányaművelés fölé egy nagy „überbau" képződött a különböző kincstári tisztviselők széles hierarchiájában. Ez a felülépítmény volt a város díszessége, ez adta meg a patinás város úri jellegét s most ez a felülépítmény került veszedelembe a költséges bányamüvelés hanyatlásával. Ha a bányaműveléssel felhagy a kincstár s ez a díszes felülépítmény összeomlik, a város is koldussorba süllyed. Míg tehát az állami költségvetés épületét a deficit árja ostromolta, Selmeczet végveszéllyel fenyegette az a lehetőség, hogy ezzel az árvízzel az állam nem fog többé dacolni tudni s az ár alámossa Selmecz városi jellegét is. Emellett a várost még egy másik s tán még nagyobb veszély fenyegette. A deficites bányák gyakorlati terepül szolgáltak az akadémiai tanításnak és félő volt, hogy ha a gyakorlati tanítás nak ezt a nélkülözhetetlen eszközét megsemmisíti a város rossz végzete, az akadémia is el fog vándorolni. Ezzel pedig Selmeczet betemeti az elmúlás homokja. Az üggyel a magyar országgyűlés is foglalkozott 1871-ben és utasította a minisztériumot, hogy tartson vizsgálatot a veszteséggel dolgozó bányákban és tegyen javaslatot arra vonatkozólag, mely bányákban kell abbahagyni a művelést. így nőtt az ár és Selmecz minden barátja a fedélzeten termett. A vizsgálatot a régi kamaragrófok modern utóda, a tudós Péch Antal vezette, akinek nevéről ma is ucca van elnevezve városunkban s akinek bölcs javaslata szerint úgy a bányamunkásság, mint az akadémia és tisztviselőkar, de a különben halálra Ítélt város érdekében is a bányaművelést az összes bányákban fenn kell tartani. Péch javaslatát elfogadták és a megsemmisülés rémképe elvonult a város homlokáról. 42
