Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Történelmi rész - Dr. Fejes Béla: Selmeczbánya története

Míg ezt a két templomot az evangélikus, il­letve katholikus hívők külön-külön áldozatkész­sége hívta életre, a jezsuita páterek és egy luthe­ránus mecénás (a Fritz család) közös buzgósága alkotta meg 1751-ben a régi Scharffenbergen Európa legszebb kálváriáját. Ilyképen adta meg a barokk stílus Selmecz városképéhez az utolsó monumentális vonásokat. Ezen a városképen a következő 100 év nem vál­toztatott s csak a XIX. és XX. század fordulója egészítette azt ki az Óhegy és Kálváriahegy kö­zötti völgynyílásban az akadémiai épületekkel. Az akadémia alapítása. Úgy mondják, hogy Mária Terézia a hét éves háborút a selmeczi bányák ezüstjével viselte. Talán háláját akarta leróni a várossal szemben, amikor a hubertusburgi béke után 17ó3-ban bá­nyászati főiskolát állított fel városunkban, az el­sőt Európában s azt 1770-ben akadémiai rangra emelte. A bányászati akadémiához 1808-ban er­dészeti akadémia csatlakozott. Kezdettől fogva európai hírű tanárok tanítot­tak ezeken a főiskolákon és pedig egy évszáza­don keresztül nemzetközi (német) nyelven, úgy hogy az akadémiák hallgatósága egész Európá­ból toborzódott össze és városunk nevének euró­pai csengést biztosított. Selmecz öreg kövei között pezsgő akadémiai élet indult meg s míg az új kálváriát szerény ha­zai búcsújárók látogatták, maga a város állandó és eleven idegenforgalmat kapott az akadémiai ifjúsággal. Eddig a város játékszer volt a szerencse kezé­ben és aszerint vigadott vagy gyászolt, amint több, vagy kevesebb földalatti ajándék jutott bá­nyászainak osztályrészül, most a két akadémia a sors szeszélyeitől független hivatást és magasz­tos rendeltetést is biztosított részére. Egyszer­smind a város lakossága számára a kenyérkere­set és boldogulás új perspektíváit tárta fel. Az akadémiai városba új élet költözik. Nem tűnődik többé a mult dicsőségén, hanem a jövő nemzedékeit neveli és tanítja. Sebenitz pásztor újra kincsre bukkant s a kegyes sorstól elnyerte a legszebb ajándékot: az ifjúságot. Habsburgok Selmeczen. Ezt a megfiatalodott várost a Habsburg­Lotharingiai ház a magáénak tekintette. Nemcsak földesúri jogon, mint a bányák főtulajdonosa, de még inkább az ajándékozó erkölcsi jogcímén, mint az akadémiák alapkövének letevője. Császári Királyi Fo-llerczeff I8TTÍI Jlogynr Ország Helytartó Tiszteletére, e 1 folyó év Ősz ho 12-kéu a" Selmeczi Polgárok állal mliindó Táni'Z-Vlgalmár« meg jelenni kéretik. (p ' Kezdete 9 órakor. Az uralkodók és az uralkodóház tagjai sűrűn látogattak el hozzánk. így II. József kétízben, V. Ferdinánd trónörökös korában, József nádor ugyancsak kétszer, István nádor 1847. évi körút­ján s végre az ifjú Ferenc József 1852-ben. Hogy milyen benyomásokat szerezhettek ná­lunk, Ferenc József katonás nyilatkoza­tából sejthetjük: „Die Academie bleibt in Schemnitz, sie ist dort gut aufgehoben." IX. FEJEZET. Fritz-ház Selmeczbánya a szabadságharc alatt. A XIX. század hazánkban 1848-ban kezdődött, de magasra emelt fáklyája egy évi lobogós után hosszú időre ki­aludt. Ez a forró tavasz télen érkezett hozzánk Görgey Artúr seregével, aki sztratégiai okok mellett bizonnyal azért is vette útját a bányavárosok 39

Next

/
Thumbnails
Contents