Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

lonka), závadkai és koháryházai (Pohorella) és helpai róm. kath. iskolák államosítása. A Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek alapító és tiszteleti tagja. A „Bányászati és Kohászati Lapok" munkatársa. Mint examinator, 25 éven át tagja volt a selmeczi m. kir. bányászati akadémia, illetőleg a soproni m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola akkori államvizsgái bizottságának, s vezetője volt az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság vas- és fémosztályának. A „Selmeczbányaiak Egyesületéinek alapító tagja, éveken át alelnöke volt, jelenleg pedig örökös tiszt, tagja. vitéz Sillay Vilmos oki. bányamérnök, a D. G. T. üzemvezető bánya-főmérnöke. A pécsi állami reáliskolában tett érettségit és akadémiai tanulmányait a selmeczbányai főiskolán végezte, ahol oklevelet nyert, majd a bécsi kereskedelmi akadémián végezte be tanulmányait. A világháború alatt, 1915-ben katonai szolgálatra jelentkezett és mint tartalékos tiszt 1918-ig szolgált az orosz harctereken, a tűzvolnalban. 1918ban a többi kartásával együtt menekült Selmeczbányáról, illetőleg mentették a főiskolát Sopronba. Résztvett 1921-ben a soproni népszavazáson, hogy ezzel is igazolja önzetlen magyar voltát. Az Orsz. Magy. Bányászati és Kohászati Egyesület pécsi osztályának titkára volt 1930—1932-ig. A „Bányászati és Kohászati Lapodban írt értékes tanulmányaiért a MÁK. pályadíját nyerte el. 1934. év június hó 3-án a háborúban teljesített kiváló szolgálataiért vitézzé avatták; régi „Straka" családi nevét ez alkalommal „Sillay"-ra változtatta. Somogyi Géza ny. főbányatanácsos 1896—1899. években végezte a selmeczi bányászati főiskolát, majd a tud. egyetemen államtud. államvizsgát tette le. A főiskolán tanársegéd, majd üzemvezetőmérnök, lett a hodrusbányai Mindszent-tárán, a selmeczi Miksa-aknán, Ferenc József-aknán,— bányahivatali főnök a vrdniki kőszénbányánál, majd osztályvezető az Áll. Szénbányák Közp. Igazgatóságánál, ahonnan 1919Soós Károly m. kir. főerdőmérnök. 1891-ben született a komárommegyei Ászáron. Győrött végezte középiskolai tanulmányait a szentbenedekr. főgimnáziumban 1902— 1910-ig. Főiskolai tanulmányait Selmeczbányán a m. kir. erdészeti főiskolán végezte s 1915-ben katonai szolgálatra vonult be a volt komáromi cs. és kir. 6. vártűzérezredhez. Később a volt komáromi cs, és kir. hadmérnökségnél teljesített szolgálatot és mint tartalékos műszaki tiszt 1919 február 11-én leszerelt. 1919. évi február 17. óta Miskolcon, a m. kir. erdőigazgatóságnál teljesít szolgálatot, mint központi előadó. Nős, családos. Stahl Béla m. kir. vámszaki főtanácsos. Született 1878-ban Kapnikbányán. Elemi iskoláit ugyanott, középiskoláit Nagybányán végezte. 1900-ban került Selmeczbányára a bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. 1915-ben a bányakerületi főpénztárhoz helyezték át; mint annak vezetője: a selmeczbányai bányakerület utolsó magyar főpénztárnoka vált meg 1920-ban Selmeczbányától és Budapestre költözött. Itt kezdetben a IX. kerületi, majd a központi állampénztárban teljesített szolgálatot, mint állampénztári főpénztárnok. 1925-ben a budapesti fővámhivatalhoz helyezték át, itt működik jelenleg is vámszaki főtanácsosi minőségben. Fiai családi nevüket Sujtó-ra magyarosították. Béla született 1906-ban. Az elemi osztályokat a selmeczbányai ág. ev. iskolában végezte. Középiskolai tanulmányait a selmeczbányai ev. líceumban kezdte, majd annak bezárása után Budapesten fejezte be. A budapesti egyetemen 1930-ban tanári oklevelet szerzett; jelenleg az újpesti leánygimnázium tanára. — László született 1909ben. Az elemit a selmeczbányai ág. ev. iskolában, középiskoláit Budapesten végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1934-ben jogtudori oklevelet nyert. Stromszky László ny. erdőtanácsos. Újbarson született 1867-ben. Pozsonyban tette le az érettségit 1885-ben. Selmeczbányára kerülve, elvégezte az akadémián az erdészeti szakot 1891-ben. Budapesten tette le az államvizsgát 1894-ben. Önkéntesi évét 1888—89. évben szolgálta a budapesti 32. gyalogezrednél. 1891ben lépett az állam szolgálatába a zágrábi erdőigazgatóság kerületében, ahol mint napidíjas 1891 —1894-ig szolgált. 1894-ben először Fuzinében (Horvátország), mint helyettes erdőgondnok, majd onnan Vranovinára, mint erdőgondnok helyeztetett át s ezt a hivatalát 1907-ig látta el. Innen Ivánskára került erdőgondnoknak, mely minőségében 1908. év végéig szolgált, majd visszakerült a zágrábi központba, mint előadó, mely tisztet 1919-ig látta el. Az összeomlás után a m. kir. minisztérium a gödöllői központi erdőigazgatósághoz osztotta be. 1926-ban vonult nyugalomba. Tulajdonosé a katonai jubileumi éremnek. Stubnya Viktor oki. bányamérnök, a D. G. T. bányafelügyelője. Pécsett végezve a főreáliskolát, Selmeczbányára került a bányaés erdőmérnöki főiskolára, melyet 1914-ben el is végzett, de a háború miatt csak 1921-ben szerezte meg bányamérnöki oklevelét Sopronban, kitüntetéssel. Igen élénk részt vett selmeczi diákéveiben a főiskolai ifjúsági kör életében, mint annak egyik alelnöke,- az 1913—1914-ik évben szépirodalmi munkásságot is fejtett ki, főmunkatársa volt a „Főiskolai Lapok"-nak. 1914 augusztusától 1918-ig a harctéren volt, részben orosz fogságban, mint egyéves önkéntes — majd mint hadnagy. A D. G. T. Vasas bányatelepén jelenleg, mint bányafelügyelő teljesít szolgálatot, de munkaköre mellett jut ideje szakirodalommal is foglalkozni. 1932-ben ben került nyugdíjba. 173