Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

a „Bányászati és Kohászati Lapok"-ban megjelent a „Benzinbiztonsági lámpa, mint veszélyforrás a robbantó léggel küzdő kőszénbányászatban" c. munkája, melyet a MÁK szakirodalmi pályadíjával tüntettek ki. Szabolcs Rezső oki. bányamérnök, a D. G. T. vasasi bányakerületének vezetője, központi felügyelői címmel. Tanulmányait Selmeczbányán végezte a bányászati és erdészeti főiskolán. Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának tagja s több egyesület elnöke. A bányászat terén kifejtett munkássáaával szakkörökben közismertté tette nevét. Szederjei-Ostadál K. Jenő erdőtanácsos. 1870-ben szül. Nagymajtényban. Középiskoláit Nagykárolyban, Szatmárnémetiben és Nagybányán végezte. Selmeczbányán az erdőmérnöki főiskolán nyert diplomát. Pályáját 1889-ben a Károlyi Alajos gróf hitbizományi uradalmában kezdte. Állomáshelyei: Nagysikárló, Szelestyehuta, Szénfalu, Kórolyierdőd. 1925-ben jött át a megszállott területről Vállajra, ahol továbbra is a hitbizományi uradalomban, mint erdőtanácsos a gazdasági felügyeleti és erdészeti ügyeket intézi. Miután a természetes erdőfelújítás híve, sok tanulságos sikert ért el. A 35.000 kat. hold erdőt, mert az erősebb jogán elvette a megszálló hatalom, ott kellett hagynia. Az „Erdészeti Egyesület", a „Természettud. Társaság", a „Keleti Nyírvíz Bizottság", a „Törvényhatósági Bizottság", a „Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara" igazgatósági tagja, a „Nemzeti Szövetség" körzeti elnöke stb. stb. — Jenő fia Budapest székesfővárosnál gépészmérnök; Ákos fia erdőmérnök. Szent-lstvány Tibor a Magyar Nemzeti Bank főellenőre. Szentlstvány Gyula neves főisk. tanár fia. A felsőkereskedelmi érettségi megszerzése után bevonult a harctérre, hadirokkant lett s mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A III. oszt. katonai érdemkereszt — hadiékítménnyel és kardokkal — tulajdonosa. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank központjában teljesít szolgálatot. sepsi-szentiványi Szent-lványi Albert m. kir. állami reálgimnáziumi tanár Budapesten. Született SepsiSzentiványon, Háromszék vármegyében 1878-ban. Gimnáziumi tanulmányait Kézdivásárhelyen és Kolozsváron, egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári tudományegyetem bölcsészeti karán végezte. Tanári pályáját Selmeczbányán kezdte a kir. kath. nagygimnáziumban, ahol 1901—06-ig tanított. Hazafias szellemű működésének tulajdonítható, hogy az 1906-iki általános országgyűlési képviselő választás alkalmával az 1848-as függetlenségi párt képviselőjelöltnek léptette fel, az alkotmánypárti őrgróf Pallavicini Györggyel szemben és a város intelligenciájának nagy többsége rászavazott. 1906-tól 1918-ig a körmöczbányai áll. főreáliskola tanára volt s az összeomlás után 8 évig Ózdon, 5 évig Hatvanban tanított. Innen 1932-ben Budapestre helyezte át a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a II. ker. reálgimnáziumhoz, ahol jelenleg Szever Pál oki. középisk. tanár, az aszódi ág. h. ev. Petőfi reálgimnázium megbiz. igazgatója. Született Maglódon (Pest m.) 1877-ben. Középiskoláit Aszódon és a selmeczbányai ág. ev. lyceumban, bölcsészeti tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte, s mint történelem-latin szakos tanár 1902—20. évig volt a selmeczi lyceumnak tanára, de tanított az ev. tanítóképezdében és a polgári leányiskolában is. Miután a felvidéket megszálló csehek a selmeczi lyceumot bezárták, a tanárokat pedig elbocsátották, a budapesti ev. gimnáziumban működött egy évig, majd 1921. év őszétől az aszódi ág. h. ev. Petőfi reálgimn. rendes tanára, végül 1934. szeptember hó 1-je óta az intézet igazgatója. Társadalmi téren is eredményes munkásságot fejtett ki, számos népszerű előadást tartott a Természettud. Egyesületben s éveken át pénztárosa volt a FMKEnek. A világháborúban végig részt vett. Ennek során 1917-től az összeomlásig Nyitrán, a 14-ik honvédgyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága mellett, az ezred értékes levéltárát rendezte, a felvonulási térképeket készítette s ezzel előkészítette a világháborúban ezrede szerepének történeti megírását. A háború végén, mint népfelkelő százados szerelt le. f Szitnyai József kir. tanácsos, Selmeczbánya volt polgármestere, 1845-ben, Szentantalon (Hont m.) született, jómódú birtokos szülőktől. Selmeczbányán, Vácott és Nagyszombatban végezte el középiskoláit, jeles eredménnyel. Jogi tanulmányait részben a bécsi, részben a budapesti egyetemeken végezte. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Selmeczbányán telepedett le és ott 1872-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1872-ben a város közönsége egyhangúlag főjegyzővé választotta. Ez idő óta egész életét Selmeczbánya városnak szentelte. A város közönsége ezt a hivatásérzését méltányolta is, mert 1895-ben osztatlan lelkesedéssel a város polgármesterévé választotta. Ezt az állását 1906 novemberéig töltötte be, amikor erejének teljében váratlanul elhúnyt. Közel negyven esztendős közéleti pályája a kötelességtudás mintaképe volt, főjellemvonása önzetlensége és alkotó ereje volt és jelszava-, „mindent a városért, semmit önmagáért". Meg is tett mindent szeretett városának újjáteremtése érdekében. Az ő polgármestersége alatt gyönyörűen fellendült a város. Elgondolása tengelyében mindenekelőtt az állott, hogy Selmeczbányát a szlávság fojtogató gyűrűjében megtartsa és megerősítse magyarságában s minden erejével ellenszegült annak az áramlatnak, mely el akarta vinni Selmeczbányáról a bányászati és erdészeti főiskolát. Tudta, hogy ez kedves városának nem csak elszegényedését, hanem úgy a város, mint a vidék elszlávosodását is jelentené. A főiskola hatszáz lelkes és nemzeti érzéstől átfűtött hallgatójával, egyenesen védővára volt a magyar nemzeti állami Mátyás király is működik. • 174