Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

Selmeczbányáról 1903-ban a MÁV igazgatóságához került s a Siófok—mocsoládi, majd az Eger—putnoki vasút építésének ellenőrzésével bízták meg. A vasúti és hajózási főfelügyelőségnél töltött néhány év után visszakerülve a MÁV-hoz, a marostordai, majd a garesnicai vasút építésével bízták meg. Mint MÁV főfelügyelő ment nyugdíjba. Mérnöki pályája mellett állandóan foglalkozott zenével, kitűnően zongorázott, hivatott tolmácsolója volt a magyar népdalnak, s néhány csárdása meg is jelent. f Kurcz Gyula m. kir. póstafőfelügyelő. Selmeczbányán született s középiskoláit is ott végezte az ág. hitv. ev. lyceumban. A pósta-távirda tanfolyam alapvizsgáját Budapesten 1902ben, szakvizsgáját pedig 1903ban tette le. Megelőzőleg azonban 1898 októbertől 1900 márciusig a selmeczbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatója volt, ezirányú tanulmányait azonban kénytelen volt abbahagyni és indexet záradékoltatni, s 1900-ban postai szolgálatba lépett. 1902-ben kineveztetett pósta- és távírda gyakornokká, 1903-ban pósta- és távírdai tisztté és 1909ben főtisztté. 1916. február hótól 1918. októberig Albániában a „Dzvuri"-i hadtáp-póstahivatalban, mint hivatalvezető teljesített szolgálatot, amikor is a koronás arany érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján tüntették ki. 1918-ban pósta- és távírdafelügyelővé, 1921ben pedig főfelügyelővé nevezték ki. 1931 augusztus 1-én, mint tartós beteg került nyugalomba. Elhúnyt 1933. évben. ^^^^^ f uzoni Kuthi István, Selmecz és J^JPQ^^k Bélabánya sz. kir. város rendőrfőkapitánya, a bolgár polgári ^^ _

_ érdemrend tulajd., Marosvásárhelyen született 1867-ben, székely primori családból. Középiskoláinak elvégzése után a kolozsvári egyetem jogi karán végezte tanulmányait, ezután Kolozsvár város szolgálatába állott, mint aljegyző. Innen 1895-ben Selmeczbányára hívták meg rendőralkapitánynak. 1907-ben Horváth Kálmán főkapitánynak polgármesterré választása után rendőrfőkapitány lett. Ebben a tisztségében haláláig, 1912 április 19-ig maradt meg. Fáradhatatlanul dolgozott a város fejlesztésén; Te mplomberendezési Műintézetet létesített; Diák-Otthon alakításában halála akadályozta meg. A Selmeczbányai Híradónak 12 évig volt szerkesztője. Lackner Antal, a Felsőmagyarországi bánya- és kohómű r.-t. központi műszaki igazgatója. Elvégezve a szegedi m. kir. főreáliskolát s letéve az érettségit, a selmeczbányai Akadémia bůnyászati szakát hallgatta és meg szerezte a bányamérnöki oklevelet. Mint kiváló szakembernek c mérnöktársadalomban közismert neve van, aki nagy műszaki tudással vezeti a reá bízott nagy vállalatot. Lánczos (Fukász) József nyug. MÁVAG tisztviselő. Az elemi iskolát Zólyombrézón, a középiskola négy osztályát az ág. ev. lyceumban Selmeczbányán végezte s ugyanott a bányaiskola kohászati 3 éves szaktanfolyamával fejezte be tanulmányait 1903ban. Utána a zólyombrézói m. kir. vasgyár hengerműveihez osztatott be művezető-helyettesi minőségben. 1904—1906-ban katonai kötelezettségének tett eleget s mint I. o. számvívő altiszt szerelt le. 1910-ig ismét a zólyombrézói hengerműveknél folytatta szolgálatát, ez évben azonban a vajdahunyadi m. kir. vasgyárhoz tartozó gyalári kötélpályaüzemhez helyezték át, ahol 1911ben az üzem központi műhelyének vezetésével bízatott meg; e munkakörét az 1914. évben kitört világháború kezdetéig töltötte be elismert szaktudással, amikor is bevonult Beszterczebányára ezredéhez. Csakhamar az orosz harctérre került és résztvett a diadalmas limanovai döntő csatákban. Műszaki képzettsége folytán később a 3. sz. honv. táb. tüzérezredhez került s az orosz harctér számtalan nehéz ütközeteiben vett részt. (Gorlice, Brest-Litovsk stb.). 1916-ban a román harctérre került s ott is számos csatában vett részt. Kiváló harctéri érdemeiért több kitüntetésben részesült és 4 évi állandó tűzvonalbeli szolgálat után 1918. év nyarán régi szolgálati helyére, Gyalárra került vissza. A román megszállás ideje alatt tanúsított hazafiassága miatt sokat szenvedett, börtönbe is került; végre 1920-ban Budapestre jött s az állami gépgyárban nyert beosztást, ahol mint műsz. s. tiszt teljesített szolgálatot 1933. évben történt nyugdíjaztatásáig. Lehoczky Károly kir. ítélőtáblai bíró. Hegybányán született 1881. évben, középiskoláit a selmeczbányai piarista gimnáziumban, illetve a felsőbb osztályokat a selmeczi lyceumban, jogi tanulmányait pedig az egri érseki jogakadémián végezte s ugyanott tette le 1902-ben a jogtudományi államvizsgát „kitűnő" eredménynyel. Bírói pályáját a selmeczbányai kir. járásbíróságnál kezdte, ahová 1903 tavaszán joggyakornokká nevezték ki. Katonai szolgálata után 1904-ben, a gyöngyösi kir. járásbírósághoz, majd onnan a szolnoki kir. törvényszékhez s végül 1906-ban az újpesti.kir. járásbírósághoz helyeztetett át. 1907. év tavaszán a bírói vizsga letétele után a szegedi kir. törvényszékhez aljegyzővé, majd 1909-ben jegyzővé és 1913-ban a szegedi kir. járásbírósághoz albíróvá neveztetett ki. 1914-ben, a mozgósításkor, mint tartalékos hadnagy bevonult, — s ugyanez év októberében a harctérről orosz fogságba került, több szibériai hadifogolytáborban sínylődött, míg végre 1920-ban, november 25-én Vladivosztokból hajón, 42 napos tengeri út után, hazatérhetett Szegedre családjához. A szegedi kir. járásbíróságtól 1923-ban a szegedi kir. ítélőtáblához tanácsjegyzővé rendeltetett be, onnan 1924-ban a szegedi kir. törvényszékhez, mint törvényszéki bíró neveztetett ki tanácselnöki címmel felruházva, majd pedig 1926. évi március 14-én a szegedi kir. ítélőtáblához kir. ítélőtáblai bíróvá neveztetett ki, ahol ma is a 2-ik számú polgári (örökösödési peri) tanácsban működik. 159