Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

Liffa Aurél dr. m. kir. gazd. főtanácsos, főbányatanácsos stb. A középiskolának a selmeczbányai ág. ev. lyceumban való elvégzése után 1891-ben, a budapesti Tudományegyetemen a középiskolai tanári alap- és szakvizsga után doktori oklevelet nyert. Egyetemi tanulmányait, mint Semsey Andor közismert volt mecénás ösztöndíjasa végezte. Állattani dolgozatával pályadíjat nyert. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után 1895-ben a Nemzeti Múzeum ásványtani tárához gyakornoknak, egy évvel később a budapesti Tudományegyetem ásványtani tanszékéhez tanársegédnek neveztetett ki. 1900-ban a m. kir. Földtani Intézethez geológusnak nevezték ki, ahonnan később részben állami ösztöndíjjal, de főkép Semsey Andor anyagi támogatásával a heidelbergi egyetemre küldetett ásványtani s kőzettani ismereteinek a kiegészítése céljából. Visszatérve, 1910-ben a Műegyetem ásványtani tanszékénél magántanárrá habilitálták. A m. kir. Földtani Intézetnél orszógos földtani felvételekben vett részt: Gerecse hegység, Szeben— Kudzsiri havasok, Krassó-Szörény érces területe, Eperjes —tokaji hegységben stb. Részt vett mint tűzérszázados a világháborúban — a Drina, Lovcsen, Skutari, Isonzónál vívott csatákban. A háború után műegyetemi nyilv. rk. tanárnak, m. kir. főbányatanácsosnak, gazdasági főtanácsosnak és végül a m. kir. Földtani Intézet igazgatójává nevezték ki. f idb. Lipthay László Korompán (Szepes m.) született 1860-ban. Iskoláit ugyanott végezte, majd a kereskedői pályára lépett s Selmeczbányán 1892-ben üvegárú üzletet nyitott, amelyet 1898-ig tartott fenn, illetőleg vezetett, üzletét 1898-ban Vihnye fürdőre helyezte át, 1925-től elhalálozásáig Gödöllőn lakott. Fiai: 1. Lóránd, született 1900-ban Vihnyén (Bars m.) s tanulmányait Körmöczbányán végezte, majd 1918-ban a 4. honvéd gyalogezredhez vonult be katonai szolgálatra s mint hadapród-őrmester Budapestre került. A háború után a csehek hazafias magatartása miatt bebörtönözték; kiszabadulása után sikerült hazatérnie és Gödöllőn nyitott tűzi- és épületfa üzletet. A „Falusi Kislakásépítő Szövetkezet" vezetője. 2. László, elemi iskolai tanító és levente-oktató, a világháborúban az olasz fronton harcolt és az I. és II. ezüst vitézségi érem tulajdonosa. Tart. tűzérhadnagy. 3. Ottmár, 1916-ban orosz fogságba esett, ahonnan 1919. év végével tért haza. olaszi liszkai Liszkay Anna férj. várdotfalvi Petress Gyuláné Selmeczbányán született, ahol nagynevű atyja, Liszkay Gusztáv a Bányászati Iskola vezértanára, az Akadémián pedig az Irálytan és Bányatan tanára volt, s több elismert szakmunkát írt. Édesanyja született várbogyai Bogya Ilma. Korán árvaságra jutván, nagybátyja házánál, dr. Ertl János egy. m. tanár szüleinél nevelkedett. Pedagóoiai pályára lépett s Budapesten az „Orsz. Nőképző Egyesület" tanítónőképzőintézetét elvégezve, később Szatmáron a polgári iskolai tanárnői oklevelet nyerte el kitűnő eredménnyel. Pályáját Kapnikbányán kezdte és 1916-ban Kispestre helyezték át, ahol jelenleg is működik és úgy pedagógiai, mint társadalmi téren elismert tevékenységet fejt ki. Közkedvelt költeményeit a pedagógiai irodalom szolgálatába állítva: „Új rügyek a magyar avaron", „Szívvirágok", „Magyar Fájdalom" cimen adta ki. A Selmeczb. Egyesületében is értékes kultúrtevékenységet fejt ki saját irodalmi szerzeményeinek előadásával. olaszi liszkai Liszkay Ida. Középiskoláit Selmeczbányán végezte. Ifjú éveiben élénk részt vett a selmeczi társadalmi életben. Óvónői oklevelét Budapesten az Orsz. Óvónőképzőben szerezte. Első állomáshelye Segesvár—Fehéregyháza volt. Onnan Mármarosba került Rahóra és 1920-ban Kispestre menekült s most is ott tanít, mint állami óvónő. olaszi liszkai Liszkay Sándor Selmeczbányán született s középiskoláit Selmeczbányán és Rimaszombatban végezte. Telekkönyvvezetői oklevelet szerzett Budapesten. Előbb Zemplén-Nagymihályon, majd Monoron működött, mint járásbírósági főtiszt. 1924ben nyugdíjba ment s azóta Kispesten lakik Ida és Anna testvéreivel. olaszi liszkai Liszkay Miklós dr. Született Selmeczbányán. Középiskoláit ugyanott és Rimaszombatban végezte, ahol irodalmi tevékenysége révén az önképzőkör elnöke volt. A jogi pályára lépett; Eperjesen és Budapesten végezte tanulmányait. Eperjesen, mint jogászelnök az ifjúság vezére és lapszerkesztő is volt. Költeményei és szónoklatai révén az ottani társadalomban közkedveltségnek örvendett, ügyvédi oklevelet Budapesten szerzett. Mint ügyvédjelölt Segesvárt, Túróczszentmártonban és Zalaegerszegen működött; majd a világháborúban, mint főhadnagy vett részt a 82. cs. és kir. gyal. ezred kötelékében az északi harctéren, ügyvédi irodát Szolnokon nyitott, ahol kiváló szónoki képességével, mint kriminalista tette nevét ismertté. Több egyesület ügyésze. Szabad idejét a költészetnek szenteli. Három fia: Miklós (jogász), Gusztáv és Zoltán. f olaszi liszkai Liszkay Gusztáv a selmeczi akadémián a vaskohászati szakot végezte kitűnő eredménnyel. Mint gyakornok, Kisgaramon és Gyaláron (Erdély) szolgált az állami vasgyáraknál, majd Jolsván a magnezitgyár igazgatója lett, azután Diósgyőrön működött, mint mérnök, ahol szép jövőt ígérő életét fiatalon, 28 éves korában be is fejezte, 160