Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Marek Károly: A "Selmeczbányaiak Egyesülete" zászlajának története

A „SELMECZBÁNYAIAK EGYESÜLETE" ZÁSZLAJÁNAK TÖRTÉNETE. írta: Marek Károly. A Selmeczbányáról nagy számban Budapestre menekült polgártársaink a törvényhatósági jogú szabad királyi ősbányaváros régi zászlaját nem hozhatták magukkal, ott kellett azt hagyniok. Budapesten azonban már Egyesületünk megalakulása idejében hangoztatták az egyesületi zászló beszerzésének szükségességét. E sorok írója úgy tudja, hogy Zólomy Imre Selmeczbánya város erdőmestere volt az első, aki felvetette ezt az eszmét. Az egyesületi zászló beszerzése iránti indítvány 1926 április hó 28-iki választmányi ülésünkön hangzott el. Ezt követőleg az 1926. évi hagyományos „kisiblyei" majálisunk rendezésének a megbeszélése során dr. Ertl János elnökünk indítványozta a többi között azt, hogy majálisunkkal kapcsolatosan tartsuk meg a zászlószentelési ünnepélyt is. Kifejtette ez alkalommal, hogy Egyesületünk tulajdonképpen Selmeczbánya város törvényhatóságának az utódja és mint ilyennek zászlója is kell, hogy legyen, mely nemcsak szimbólumot fog képezni, hanem egyben szép emlék lesz. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az eszme megvalósításához minden selmeczbányai erejéhez képest hozzá fog járulni. E választmányi ülésen indítványozta e sorok írója, hogy a zászló beszerzéséhez szükséges összeget legcélszerűbben zászlószegek eladása útján lehetne előteremteni, egyben vállalta az ezzel járó adminisztratív teendők ellátását. A választmány lelkesedéssel határozta el a zászló beszerzését. A zászlószentelés idejét majálisunk napjára: 1926. június hó 20-ára tűzték ki. S elhatározták, hogy a zászlót a katholikus egyház részéről a gödöllői templomban Schlager Árpád szentszéki tanácsos, ottani apátplébános fogja felszentelni, az evang. egyház részéről pedig Hamrák Béla tanár, ev. lelkész fogja azt a szabad ég alatt megáldani. A zászlószegek beverését a választmány egy később tartandó ünnepély alkalmára halasztotta. A zászló felszentelése, illetve megáldása, ezt követőleg pedig a zászlószegeknek jelmondata kíséretében a zászlórúdjába történt beverése két igen szép és emlékezetes ünnepéllyel gazdagította Egyesületünk életét . . . Mindkét ünnepség fényes külsőségek között folyt le; az elhangzott beszédek megható lelkesedést váltottak ki a nagyszámban megjelent előkelő közönség körében. A zászló rövid leírása. A zászló 1 és V-i m. hosszú, 1 m. széles, fehér kettős brokátselyemből készült, ezüst-zöld szegélyezéssel. Egyik oldalán a középen van Selmeczbánya város címere, felette a város „Suum cuique" jelmondata, két oldalt a bányászés az erdészjelvény, alul pedig „Nem, nem, soha!" felírás; másik oldalán Magyarország angyalos nagy címere és „Selmeczbányaiak Egyesülete Budapesten 1919" felírás látható, selyem műhímzésű kivitelben. A zászlórúd hegyét a bányászjelvény és a zászlóanya széles, nehéz selyem nemzeti színű szalagja díszíti, egyik ágán a fehér mezőben „Becsület, igazság, alkotómunka" jelmondat, a másik ágán „dr. Ertl Jánosné, 1926 június 20" felírás van hímezve. A zászló felszentelése és megáldása. Választmányunk határozatához képest a zászlót 1926 június hó 20-án, vasárnap, a gödöllői koronauradalmi erdőben megtartott majálisunk kapcsán szenteltük fel. Az állomásról impozáns menetben az ottani kir. várkápolnába vonultunk. A zászlóanyát és a koszorús lányokat a helybeli kir. erdőhivatal és az uradalom részéről rendelkezésünkre bocsátott kocsikon vitték a templomba. A mise végén a Himnusz eléneklése után Schlager Árpád szentszéki tanácsos, apátplébános magas szárnyalású hazafias szentbeszéd kíséretében szentelte fel a zászlót, amelyet 12 magyarruhás, koszorús leányka, élén a zászlóanyával, mögöttük az egyesület tisztviselői sorfala és a hívek tömege állották körül. Az apátplébános a többi között ezeket mondotta: „Egy nagy elrabolt országrész fekszik előttem, képviselve egy zászlóval, melyet megszentelni kötelességem, hogy ezáltal a már rég megszentelt országrészt azok lelkében még megszenteltebbé tegyem, akik annak területéről elűzve, erős hittel a megszentelt zászló előrevitelével, a „Nem, nem, soha!" igéjével azt visszahódítani erővel és lélekkel erősen eltökélték magukat. Midőn ezt szívesen, legszentebb ma-gyar érzéssel teszem, arra kérem, hogy a 6 év előtt elkövetett erőszakot az igazságtalanságot kiáltsák a világba mindaddig, míg megdől Trianon és eloszlik a gyűlöletnek, a bosszúnak, az erőszaknak a világ minden népeit felelősséggel terhelő gyalázata, sorsunk homályba borult egén. Jelezze 114