Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Erőss Rezső: Selmeczbánya erdészetének áttekintő története

nyászat, továbbá a városi polgárok az erdők irtását túlságba vitték, a fával kereskedni is kezdtek és ez az eljárás azt eredményezte, hogy maga a kincstár kezdett bányászkodni és az erdőket saját embereire bízta úgy kezelés, mint felügyelet céljából. A bányászat révén létesült városoknak, valamint magának a bányászatnak létérdeke megkövetelte az erdők fenntartását és kíméletét. E tekintetben akkor az erdővel foglalkozókat csakis a tapasztalat vezethette, amely igen sok hasznos dologra tanította meg az embereket úgy, hogy az akkor felállított egyes elvek és intézkedések erdészetünknél mai napon is fennállónak. Így például az erdészet fejlődését és az erdők fontosságát felismerve, I. Ferdinánd király 1555-ben kelt rendeletével a bányaerdőkben, 1558-ban pedig nyílt parancs útján a bányák körüli összes erdőkben eltiltja a kecskék legeltetését és az erdők felügyeletét saját embereire bízza. Tehát az erdővédelem iránti törekvés már ebben az időben is mutatkozott. Ezt a törekvést igazolja ugyancsak I. Ferdinándnak 1561-ben kiadott rendelete is, melyben a fa elszámolására egy külön tisztviselőt rendel, akitől megköveteli, hogy értsen a fa- és széntermeléshez, csúsztatókhoz és úsztatókhoz. Az 1565. évi bányaerdőrendtartás viszont meghagyja és utasításul adja az alkalmazott erdészeknek, hogy a tuskót lehetőleg alacsonyan vágják, magfák hagyását rendeli el, de azzal a figyelmeztetéssel, hogy úgy és oly fák maradjanak meg, melyeket az uralkodó és veszélyes szél nem pusztíthat el. Tehát már gondoskodás történt az erdő felújításáról és védekezés a széldöntések és törések ellen. Ugyanebben az időben történt intézkedés a makkoltatás és legeltetés szabályozásáról is, azonban itt úgy a makkoltatás, mint a legeltetés a bányaváros körül nem igen öltött nagyobb méreteket. Az I. Ferdinánd utáni összes uralkodók szívükön viselték a bányászatot és ezzel kapcsolatban az erdőgazdálkodást is, amit különféle rendeleteknek és nyílt parancsoknak a megismétlése, valamint az erdők őrizetének szigorúbbá tétele igazolnak. Különösen Mária Terézia királynő volt az, aki az erdők, de főleg a bányavárosi erdők fenntartására sok gondot fordított. Ö alaSELMECZ-BELABAXYA SZ. K. VAROS E RDÖBIRTOKÄNAK ÁTNÉZETI TÉRKÉPE. llnXT VARMKC.Yř 108