Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
Világi épületek
73 sót. A kép baloldala szinte minden művészi lendületet nélkülöz. A háttér fehér függönyének, a kerevet párnáinak néphímzéses szegélydíszítésével, a kancsók magyaros formáival igyekszik népi hangulatot vinni a képbe. Itt még csak ezek a motívumok utalnak Paczkának a nép iránt érzett szeretetére, mely későbbi dunántúli népélet-képeiben nyilatkozott meg teljes mértékben. „Attila halála" Paczka Ferenc művészi pályájának egyik jelentős állomása és XIX. századi történeti festészetünknek értékes alkotása. Megérdemli azt a művészi gondoskodást, melyet Rozsnyó városa fordít reá, hogy megóvja a pusztulástól. A polgárság házait gazdagon díszítette kovácsolt vasajtókkal, díszes ablakrácsokkal, ajtózárakkal. Ezek közül azonban ma már alig találkozunk néhánnyal. A Berzétei-utcában két egyszerű munkájú, nemes vonalú kosaras ablakrács hirdeti a multat. Ilyen látható egy a múzeumban is. — Legszebb kapuja a főtéren álló Máriássy kamaraházé (Szontagh, majd Flütsch, jelenleg Lisszauer tulajdon). Domború vasdíszekkel kivert, vassal borított kapu; díszei bányászmotívumokat mutatnak. A Markóféle bőrgyár oldalán régi lámpavas emlékeztet a letűnt időkre. A/ evangélikus templomban két vas-zárat őriznek. Egyiknek közepén P. L. I. felírás olvasható és az évszám: 1724. A másik készítője Johannes Zimmerman 1780. Ezt 1857-ben a felírás szerint Maxim Leszih renoválta. . Ugyancsak a vasművesség kiváló alkotásai lehettek az öntöttvasból készült víztartó-medencék, az ú. n. kaszt-ok (a német Kasten szóból ered). Ezek, mint már a XVI. század első felében a vízvezeték közkútjai nagy számmal voltak a városban. A főiéren néggyel találkozunk még századunk elején is. Bokrokkal körülvéve hangulatos képet nyújtottak. Az utolsó az 1920-as években pusztult el. Míg azonban a város belsejében művészi értékű épületek után kutatunk, nem feledkezhetünk meg Rozsnyó érdekes külvárosairól sem. Mély fedelű, dupla ereszes, tető-orom buzogányos kis házak állanak csendesen a „Tarack"-téren, a ,.Pallag"-on, a „Bellapart"-on, a Jólészi-utca tímárnegyedében, a váraljai parton. A késő barok ízlés maradványai. Hangulatos és jellegzetes az a kép, mely a Csucsomi Nagy-utcában a Fő-tér felé pillantva szemünk elé tárul. A házak mindig egy-egy fokkal egymás mögé húzódnak, északi falaikon sorban 8—10 apró ab-