Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Világi épületek

71 őrizze a nagy fejedelem emlékét és szolgáljon buzdításul a hálás utókornak A városháza II. emeleti dísztermének főfalát Paczka Ferenc „Attila halálá"-t ábrázoló festménye foglalja el. A nagyértékű művet gróf Andrássy Géza Rómában vásárolta a mestertől s a betléri kastély halljában helyezte el, később pedig Rozsnyó városának ajándékozta. A dísztermet ékesítő művet a rajta ábrázolt akt miatt kisvárosi álszeméremből deszkafedéllel borították be és ezt csak a város műértő közönségének sürgetésére távolították el. A terem áthevített, párás, dohányfüstös levegője a festményt évek folyamán erősen megviselte, beszennyezte és a festékréteg több helyen összerepedezett. 1925-ben Tichy Kálmán rozsnyói festőművész a városi tanács megbizásából tökéletesen restaurálta, úgy, hogy ma művészi értékeinek teljes birtokában gyönyörködtet. Paczka Ferenc (1856—1925) alig volt 17 éves, mikor rajztanára, Strohmayer Máté (Rahl tanítványa) ösztönzésére a müncheni festészeti akadémiára megy. Gyönge próbarajza nem sok jóval bíztat, Piloty azonban pártfogásába veszi és így mégis felveszik. Az antik osztályban Sträuhuber, majd Seitz és Dietz vezeti első tanulmányait. Betegsége és szűkös anyagi körülményei hazájába való visszatérésre késztetik. Az akkor Pesten tartózkodó Munkácsy Párizsba hívja, de rossz anyagi helyzete miatt nem utazhat el. Tudásszomja és ébredező művészi becsvágya azonban nem hagyja nyugodni. Megnyeri Simor János hercegprímás pártfogását és 1874-ben elindul Párizsba. Munkácsyt nem találja itt. így Zichy Mihályhoz megy, aki tanítványául fogadja. Waldmüller módszere szerint tanítja, vagyis nagy súlyt helyez a rajz pontosságára, a vonalak folyamatosságára és a folthatásokra. Tehetsége erősen fejlődik és a „Koldusok" című képén már levetkőzi a túlságosan részletező modort, felszabadul, könynyedébb lesz. Zichy udvari festői stílusa iránt nem mutat fogékonyságot. Ifjúkorának jelentősebb müvei akkor készülnek, mikor Zichy távol van és így a mester egyéniségének kényszerítő bilincsei alól felszabadul. Párizsból betegen tér haza. Esztergomban festi első vallásos képét, „Szt. Erzsébet"-et, mely azonban csak a gyakorlott kéz, de nem a vallásos ihlet terméke. Megkezdődnek számára a vándorévek. Velencei benyomásai alatt készül a „Lázár", hol a realisztikus eszközök mellől hiányzik az átélés melegsége. Az ihletet ezután az Alföldön, Szolnokon keresi, itt