Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Világi épületek

pedig Mária térdel, fején koronával. A ruharedők itt is nagyvonalúak. A harmadik fülkének Szt. Flórián alakja mutat leginkább a mester egyéni képzeletére. Balról áll a szent nyugodtan, arcán áhítatos mosoly. Jobbra lent attributuma: az égő ház, melyre a vizet angyalka önti a vödörből és nyomában elhamvadnak a lángok. Ez az angyal derűvel sugározza be az egész oromfalat. Naiv, bájos arcocskáján mosoly játszadozik. Itt a művész már nem tudta magára erőltetni a drámai kifejezést, melyre a Pietàn törekedett, sem a hagyományokhoz való ragaszkodást. mint a Szentháromságon. A szobrok színezve voltak. A színezés maradványai itt-ott még felismerhetők, így a Fájdalmas Szűz ruharedőin némi kék, a Szentháromságon sárga és piros színfoltok. Legerősebben láthatjuk a színezést Szent Flórián alakján: cinóber-pirosas ruharedők. Ha végig tekintünk Rozsnyó város világi épületeinek során, feltűnik, hogy nincs műemléknek nevezhető Városháza. Ennek oka nem abban rejlik, hogy nem volt eleven városi élet, hanem ismét a külső tényezőkben, így a város elszegényesedésében és főleg a gyakori tűzvészben. A városház Mikulik szerint a XVI. században a piaci torony mellett keresendő és 1604-ben a mérőházhoz hasonlóan romokban hever. Ez az adat azonban nem helytálló, mert a várostorony csak 1643-ban kezdett épülni. Az 1603. évi városi alapszabályok 40. pontja mindenesetre említi. Pusztulását szégyennek tartja. Rozsnyó város tanácsának 1710. évi feljegyzése szerint „in mense augusto adhuc tempore grassantium pestiferarnm contagionum tüz támadván Méz Dávid és Menyarszki uraméi: házoknál, azon piacon lévő sor az espitálytul fogva városházával és residentiával is egészben elégtenek". Tehát ez időben a piaci soron találjuk. Az új városháza valószínűleg a szegényházzal egyidőben épült, tehát az 1720-as években. A város házai közül csupán magasságával tűnt és tűnik ki. Két emeletes, homlokzata egyszerű, stílustalan. Valószínűleg egy régebbi házat alakítottak át. Erről tanúskodik néhány szép kiképzésű boltív az első emeleti tanácsteremben, a tömlöcök nehéz vasrácsos ajtói és a régi mérlegház néhány falmaradványa. 1906ban a város emléktáblát helyezett el rajta a következő szöveggel: ,.11. Rákóczi Ferenc fejedelem e város falai között intézte nevezett szabadságharcunknak hadvezéri és kormányzati ügyeit 1706 december—Í707 február hónapokban. A dicső küzdelem megindulásának 200-ados évfordulója alkalmából emelt e tábla