Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
Püspöki székház
58 sebb még a levéltárban függő kisméretű Szt. Alajos kép. A szokványos beállítást feledteti az arc átszellemült üde bája. A püspöki palotában érdekes iparművészeti emlékekkel is találkozunk. Mária Terézia korából származnak, régebbit nem találunk köztük. Az okot ismét a reformáció elterjedésében kereshetjük. A protestánsok a katolikus templomok elfoglalásakor az ott talált ciboriumokat felhasználták saját istentiszteleti céljaikra és — mikor a templom újra a katolikusoké lett —meneküléskor magukkal vitték. A kassai levéltár 1512—1514. adataiban találkozunk Gábriel rozsnyói aranyműves nevével. Ugyancsak itt olvashatjuk (3473/66. levéltári sz. a.) István rozsnyói ötvös nevét. 3 3 Ez ismét bizonyítékul szolgál, hogy a két város között mily szoros művészeti kapcsolat állott fenn. 1715ben Fenzerus György ötvösmester neve fordul elő Rozsnyón. 1720-ban még ketten, Miller Lőrinc és Molnár Mihály versenyeztek vele. 3 4 A XIX. század elején Libay András ötvös működik Rozsnyón. 3 5 Hitelesítő bélyege a hármas rózsa és az A. L. monogramm. Később Rimaszombatba költözött át, így műveinek nagy része itt található: ezüst feszület a róm. kat. templomban, evőeszközök magántulajdonban. Ugyancsak az ő műve az osgyáni evangélikus templom ezüst ostyatartó szelencéje, Rozsnyón őrzik copfstílű monstranciáját. Tőle származik egy kókuszdió testű, ezüstbe foglalt cukortartó edény. Egyszerű vonaldísszel cifrázott sziromlevelek és finoman kiformált rózsák díszítik. Az alsó rész lemezébe van verve a.mester hitelesítő bélyege és monogrammja. A rezidencia ötvösművei közül legértékesebb az 1732-ből származó, gemmákkal díszített arany feszület. A könyvtár értékeinek feldolgozása külön tanulmányt igényelne. A könyvkötések, arany-nyomású könyvbordák, metszetillusztrációk, a béléspapírok gazdagsága mellett a sok ezer kötet miniaturákkal díszífett kéziratokat is rejtegethet.
