Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Kálvária

57 Del Vnlgenlto IesV CrVCIfIXo reparatorl hoMInls honorl posVIt io. iacobvs steer cvm consorte sva catarina. RESTAURATA 1841. A négyzetes belső fölé boruló kupolán Ádám Gyula Szt. Hona freskója 1934-ből. A félkör záródású apsisban konvencionális formájú barok oltár Szt. Borbála és Veronika szobraival. Az oltárkép a Hétfájdalmú Szüzet ábrázolja. A balfelé néző főalak arcát eltorzítja a fájdalom. A Fájdalmas Szűz fejének megnyúlt formái és a zöldes-sárga arcszín a Ferencrendi-templom Krisztus levételét a keresztről ábrázoló oltárkép Mária arctípusára emlékeztet, amiből arra következtethetünk, hogy a kép valószínűleg az 1800-as évek elején a Ferencrendi templomban lévő festmény nyomán készült. A háttérben Krisztust látjuk a kereszten. A színezés kemény. A kápolnában találkozunk Haffner nevével, aki a Ferencrendiek templomában is festett. Gyenge festménye Szt. Kelement, a bányászok védőszentjét ábrázolja. 1866-ban készült. A bejárat előtt különálló fatorony emelkedik. 3 harangja van. Az elsőnek felirata: In hono Dei C ruci f i xi cur fieri duus la Steer 17 44. A második harang 80 fontos. Felirata felül: Fecit: Benjamin Stephanides Losonczini 1798. Alul: Patienti Christo et dolorosae Virgini honorem sacravit fidelium zelus. A harmadik 130 fontos. Felirata felül: Fecit Benjamin Stephanides Losoncini 1798. Alul: Pius erga montem calvariae Rosnaviensem patienti Christo et dolorosae Virginis honoribus fundi curavit fidelium zelus anno 1798. A Kálvária ma már erősen megrongált állapotban várja a híveket, kik különösen a bányászok védőszentjének ünnepén zarándokolnak oda.