Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Püspöki székház

56 Püspöki székház. A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VT. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gr. Révay Antal, 1776—1779: (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810; Gr. Eszterházy László, 1811—1824; Lajcsák Ferenc, 1825—1827; Scitovszkv János, 1828—1839, (később pécsi püspök, majd esztergomi hercegérsek) ; Gr. Zichy Domonkos, 1841—1842; (később veszprémi püspök) ; Bartakovics Béla, 1845—1850; (később egri érsek) ; Kollárcsik István, 1850—1869; Schopper György, 1872—1895; Ivánkovits János, 1896—1904; Bálás Lajos, 1906—1920; A cseh megszállás alatt Cárskv József az apostoli felügyelő (ma eperjesi adminisztrátor) ; Bubnič Mihály, a jelenlegi püspök. Révay püspök gondoskodott a püspöki székház építéséről. Átalakításról volt szó, ugyanis az 1666-ban épült jezsuita székházat és a tőszomszédságában álló decimatorok házát, ahol az esztergomi érsek rozsnyói tiszttartója lakott, építették össze. Az egyemeletes épület homlokzatának középső része kiugrik. A kiugró résznek hármas tagozódása van. Földszinti szakasza balról jobbra haladva: bejárati kapu és két ablak. Az emeleti részen