Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Balladák

520 BALLADÁK 44 FARKAS JULCSA Ezernyolcszáznegyvenhatodik évben, Nagy búbánat történe nagy szigeten, Farkas Julcsa fölállott az asztalra, Egyenesen beléesett a dobba. Gépész uram, álljon meg a masina, Farkas Julcsa beleesett a dobba, Mire a gép egyenesen megállott, Farkas Julcsa piros vére kifolyott. Farkas Julcsát fölteszik a szekérre, Ügy viszik a főorvos úr elébe. Főorvos úr elfordul és azt mondja: Ennek csak a jóisten az orvosa. Farkas Julcsát fölteszik a szekérre, Ügy viszik az édesanyja elébe. Anyja helyett ráborul egy barna lány, Még az ég is gyászkönnyeket hullajt rá. Kajal 45 A VAK KOVÁCS ÉNEKE (A szállást kereső szent család) Egek királynéja, mennyország csillaga, Ő a fényes csillag, a szép Szűz Mária. Utazik Mária sűrű siralmában, Keresi nyughelyét, sehol sem találja. Szent József s Mária nagy útra indultak, Jeruzsálembe, mert szállást nem találtak. Látjuk Szűz Máriát, szülőállapotát, Menj el, Szűz Mária, nem adhatunk szállást. Siet Szűz Mária szíve fájdalmába, Hogy hol lesz szállása a zord éjszakába?