Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Néprajzi tájak, néprajzi csoportok

lNItťKAJZ,! lrtJAJV .—INtfKrtJZ,! bňUťUKiUK 1» A Tiszántúlon a legidősebbek még ma is jól emlékeznek a gömöri fazekasokra, akik vagy az országos vásárokra érkeztek, vagy pedig faluról falura hajtva kínálták árujukat. Ha beszállásoltak valahová, cserépedénnyel fizettek. A fazekakért legtöbbször nem pénzt kérteik, hanem gabonát, kukoricát, szalonnát, hájat, amit aztán szűkebb hazájukbain, ahoil ezeknek a termékeknek gyakran volt híján a mép, értékesítettek. Fazekasmester ritka esetben vállalkozott hosszabb útra. Rend• szerint a falujában vagy a szomszéd falvakban laikó fuvarosoknak adta el áruját, akiknek a szállítás és a kereskedés volt a fő megélhetési forrásuk. A híres gömöri fuvarosok vagy furmányosok története szorosan egybefonódik a vasbányászattal és vasárukészítéssel. A vasáru (ekevas, kapa, ásó, zárak, kolompok, épületvasalások stb.j távolsági szállításával foglalkoztak. A XVIII. században már céhekhez hasonló társulásokba tömörültek, például Jolsván „Országh" néven. Nemcsak vasárut és cserepet, hanem faárut is szállítottak, és — akár a fazekasok — főleg élelmiszereket hoztak cserébe, amit gyakran a Gömörtől északra eső, gabonában szűkölködő vidékeken tettek pénzzé. A fuvarosok a cserekereskedelem régies formáját tartották fenn egészen a vasutak megépüléséig. Nagy területeket, messze földet bejárva közvetítői voltak a népi kulturális hatásoknak. Életmódjuk lényeges vonásokban különbözött a dél-gömöri, a Rima és a Sajó alsó folyása mentén lakó magyarokétól. Ezek szinte kizárólag hagyományos földműveléssel és állattartással, erdei legeltetéssel foglalkoztak. Külön színt képviseltek köztük a kisnemesi községek (pl. Nemesradnót, Felsővály). Kassa vidéke. A Bódva és a Hernád 'kiszélesülő medencéje, a régi Magyarország Abaúj-Torna megye északi, magyarlakta községeit foglalja magába. Bár az egész terület közigazgatási, kulturális és gazdasági központja sok évszázad óta Kassa, három kisebb tájegysége elkülönül. Nyugaton, a Gömör felé eső részem a Bódva és a beléje folyó patakok völgyének falvai közül nevezetesebbek Tornagörgő, Szádelő, Somodi. Néprajzilag kevéssé ismert vidék. Vásáros központjai a mezővárosi külsejű Torna és SzepsL A kisebb falvakhoz képest „városias" jellegű Jászó uradalmi és egyházi iközpont volt. A másik falucsoport a Hernád völgyében húzódik meg. Itt találhatók például Hernádzsadány és Abaújszina. Inkább ide, mint a Bódva menti részhez kapcsolódik a mélyen fekvő folyóvölgynél jóval magasabban, a fennsíkra települt Nagyida is. Ezeknek a községeknek a képét iés életét a hatalmas Kellet-szlovákiai Vasmű 2*