Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete
Néprajzi tájak, néprajzi csoportok
20 NÉPRAJZI TÁJAK—NÉPRAJZI CSOPORTOK 20 közelsége az utolsó két évtizedben gyökeresen megváltoztatta. A Hernád a tudományos kutatások tanúsága szerint néprajzi és nyelvjárási választóvonal. Ezért sok tekintetben más néprajzi jellegzetessége van a Kassa közelében keletre és délkeletre fekvő néhány magyarlakta községinek. Enyhén ő-ző nyelvjárásuk és népi (kultúrájuk (inkább a még keletebbre fekvő magyar népcsoportokhoz, és nem a Hernádtól nyugatra lévő falvak népéhez kapcsolja őket. A legnevezetesebb köztük Magyarbőd, a magyar nyelvterület legészakibb fekvésű községe. Lakói egykor több más hegyvidéki 'településhez hasonlóan a földművelés mellett fuvarozással tartották el magukat. Néhány évvel ezelőtt még élt az emléke annak, hogy a vasutak megépülése előtt tokaji borokat szállítottak Lengyelországba és a Szepességbe. Akár a gömöriek, foglalkoztak búza és vasáru fuvarozásával, sőt nyáron az Alföldre, főleg a Hajdúságba jártak gabonát nyomtatni. Bodrogköz és környéke. A Bodrogköz nagy múltú tájnév, a Tisza és a Bodrog közötti, jórészt sík /területet jelenti. Földrajzi alakulását nézve sokban emlékeztet a Csallóközre, bár a Latorca Ágesernyő közelében aiiig néhány kilométerre folyik a Tiszától, mégsem egyesül vele, hanem északra, majd nyugatra kanyarodva a Laborccal és az Ondavával egyesülve — innen már Bodrogként — nagy kerülővel csak Tokajnál torkollik bele. A Bodrogköz tehát nem sziget, hanem valóságosan folyók köze. Egységes földrajzi 'képét a közeli hegyaljai vulkanikus eredetű hegyek magányosan álló, síkságból (kiemelkedő társa, a Nagykövesdi-hegy bontja meg. Az ettől délre fekvő területet szokás Alsó-, az északra fekvőt Felső-Bodrogköznek nevezni. Az előbbi Magyarországhoz, az utóbbi Csehszlovákiához tartozik. A bortermő szigethegységtől eltekintve a Bodrogköz, különösen a déli rész, egészein a múlt századi ármentesítésig többnyire vízjárta vidék volt, amelyet erek, lápok, nádasok tettek változatossá. A néprajzi reliktumterületen régies vízi életmód, halászat, rideg pásztorkodás, pákászat virágzott, rendszeres földművelést csak a homokos dombhátakon lehetett folytatni. A Felső-Bodrogköz kistáji vásáros központja, Királyhelm&c mezővároska is magasabb szárazulaton fekszik. A szlovákiai Bodrogköz néprajzálag hiányosain ismert vidék, pedig a magyarországi részt bemutató könyvek és tanulmányok gazdag eredménnyel kecsegtetik a gyűjtőket és kutatókat. A Latorca-Bodrogtól északra fekvő síksági falvak magyar népi kultúráját még kevásibé Ismerjük. Ami talán azért is furcsa, mert ez a vidék Erdélyi János szülőföldje. Itt, Nagykaposon, a kistáj •központjában született az első jelentős magyar népköltési gyűjtemény gyűjtője és szerkesztője.
