Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Schirmer János személyi ügyei - Schirmer János kereskedővé nevelése, városi tisztségei
nak, ha áruló lenne hazája, vagy szülővárosa iránt. A városházára érve a legöregebb tanácsos felvezette a tanácsterembe s a hosszú zöld asztalnál a bírói székbe ültette, mire a 4 legifjabb tanácsos a szék 4 lábát megfogva, száz bíróválasztó polgár háromszoros vivát kiáltásával a tanácsház erkélyére vitte. Harangok zúgása, mozsarak durrogása, tárogatók szólása, a muskétások sortüze között mutatta be a város népének. Ezután mennyezet alatt a polgár-katonaság és a céhek menete élén vezették el minden felekezet templomába. Végül pedig lóra ültették, kezébe adták a város pallosát annak jeléül, hogy harc esetén fegyverrel is megvédi a várost. Folytonos harangzúgás és trombita harsogás küzt haza kísérték, ahol az egész tanácsot megvendégelte. Ily bírói választásban Schirmer János többször is résztvett. Az ő idejében birokká választották: Keviczky Jánost (1648—52), Szentkirályi Sebestyént (1653—57), Kállay Mihályt (1657—63, 1667), Madarász Mártont (1664—66, 1668—71), Fodor Jánost (1672—75). Ezek vezetése alatt szolgálta a város közügyeit, ö maga nem volt bíró, aminek több oka is lehetett. Az előbb felsoroltak csupa kiválóságok voltak, kik már igen nagy szolgálatokat tettek a városnak. Schirmer is sok fontos megbízatásban és kiküldetésben fáradozott. Bizonyára a bíróválasztásban rá is került volna a sor, de ezt aránylag korai, 49. évében bekövetkezett halála megakadályozta. Lehetséges, hogy nyelvi nehézségei voltak. А XVII. század első felében, az I. Lipót nemzetellenes politikájával megkezdődött idegen elemek nagy beáramlásáig, Kassa lakosságának túlnyomó része még magyar volt. Előmozdították a város e jellegét a török elől a felvidékre menekülő alföldi magyarok s a nemzeti fejedelmek, Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György kassai uralma s az ő és környezetük itt tartózkodása is. A város jegyzőkönyveit a XVII. században a régebbi latin és német nyelv helyett magyarul vezették, amint ismét később a bécsi németesítő politika hatása alatt újra német és latin nyelv lett az uralkodó. 1686-ban is még oly magyar világ van Kassán, hogy a tanács keresi a németül tudót. Mikor az abauji követek megüzenték, hogy a vármegyék kérelmére — amint mondták: hála Istennek! — őfelsége megparancsolta, hogy a nyári porció szedésével a felföld lakóit ne terheljék, a tanács is hasonló kérelemmel kiküld polgárokat, de olyanokat, akik németül is tudnak. 8 0) Schneider Györgyöt, a kereskedők atyját és Jászai 3 0) 1686. júl. 15. Városi jk. 75
