Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Atyja Rajner Menyhértnek, Bocskay és Bethlen nagy nevének neveltje

(f 1630), Leöwey Márton, Eölschläger Ágoston varga, kinek a III. fertályban háza van (1626). Mint a communitás tagját ha nem is sok, de pár hivatalra is megválasztották: ispitály — és sörtiszt. 1631-ben szenátor, vagyis a városi tanécs tagja és pedig sorrendben a 12 közül a 8-ik helyen ül. Tagja azon tanácsnak, mely elé a kereskedők ismertetett céhszabályukat terjesztették. Neve mellé keresztet tettek annak jeléül, hogy ez esztendőben, 1631-ben meghalt. Ez évben Vass Mihály volt a bíró, a szenátus tagjai pedig: Almássy István Kun Pál í Demek András f Schyrmer János í Schwertel Vencel Makláry András Keöszeghy Miklós Krausz Joachim Molnár Péter Gyeöngiessi János Fraidenberger György Fronmiller Kristóf 1621-ben még nem szerepel a háztulajdonosok között, 1624-ben azonban már a II., 1625-ben a III-ik fertályban jelzik házát. De ez ugyanazon hely lehetett, mert ugyanazok a szomszédai, egyik oldalon a Bárczaiak (egyik házukkal), a másikon Borbély András, utána Teufel János és ezután Bocaciusné, a Bocskay-korabeli híres bíró özvegyének háza. Ez idősebb Schirmer János életéről fontos adat, hogy gyámja Rajner Menyhért volt, aki végrendeletében*) azt kívánja, hogy unokaöccsének, Schirmer Jánosnak adják át javait leltár szerint. E följegyzésből sok mindent következtethetünk. Először is azt, hogy jó családból származott, ha Rajner Menyhért volt a nagybátyja és gyámja. Mert Rajner Menyhért nemcsak Kassának volt első polgára, 1598, 1599, 1601, 1614, 1615, 1619 években, tehát 6 esztendeig a város bírója. De egyenesen országos hírre emelkedett, midőn a Bocskay fölkelés idején mint néptribun főszószólója volt annak, hogy Bocskay seregeit Kassára beeresszék (1604). Majd hasonló szerepet játszott Bethlen támadásakor is, amikor a városi tanácsot Bethlen Gábor pártjára megnyerve, a város kapuit megnyittatta a falai alá közeledő vezére, Rákóczy György hajdúi előtt, akiknek rabságába esett a kassai főkapitány, a császári hadak generálisa, Dóczi András (1619 szept. 3.). És e kuruc Rajner Menyhért Svájcból, Szt. Gallenből származott be Kassára. Az őt beszéltető krónikás szerint hibás volt a magyar kiejtése, de a vallásában, polgári jogaiban és javaiban háborgatott város érdekében lelkes és bátor elősegítője lett a magyar nemzeti mozgalomnak. A rokonságból következtetve, valószínűleg a Schirmer-család is külföldi, *) Kassa v. titkos ltára 2. 69