Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Atyja Rajner Menyhértnek, Bocskay és Bethlen nagy nevének neveltje

svájci eredetű lehetett. Mindenesetre jó kuruc kezekbe került a fiatal Schirmer János, midőn Rajner Menyhért mint gyámgondoskodott neveléséről. De azért Schirmernek még fia is németül vezette üzleti könyvét. A benne lévő magyar följegyzések segédjétől származnak. Rajner Menyhért, a gyám Kassa e korbeli gazdag kereskedője. Politikai érdemeinek és gazdasági tudományának elismerésül Bethlen Gábor a Kassán székelő u. n. szepesi kamara igazgatójának, elnökének, ugyanekkor Berzeviczy Andrást, e család egyik ősét kamarai tanácsosnak nevezték ki (1619). Volt Rajnernek háza, majorja, földje, Tokajban szőlője. Tartozott Bécsben árukért, de voltak követelései is, az egyik nagy összeg 3000 frt.*) Mint kereskedő természetesen ennek nevelte a rábízott, árván maradt Schirmer Jánost is, kinek javait végrendeletében leltár szerint kiadatni kívánja. Valószínű, hogy az árvának atyja is kereskedő volt s hagyott is fiára örökséget, melyről a gyám csak annyit ír, hogyha hiányzik belőle, pótolják ki. Gyámjának jó módja és előkelő pozíciója bizonyára kedvezőbb helyzetet biztosítottak a gyámoltnak is. Bizonyos, hogy a legelőkelőbb polgárok közé tartozó Rajner róla is magához méltóan gondoskodott. Amit nemsokára volt módjában viszonoznia Schirmernek, mert gyámja halála után ő lett gyermekeinek és örököseinek Fronmüller Kristóffal és Traganer Ferenc kassai kereskedővel együtt gondviselője. Ily minőségben ösmerik el, hogy gyámoltjaik Mindszenthy Gábor erdélyi úrnak 2500 frttal (tehát igen nagy összeggel) tartoznak. 2

4) Hogy kik voltak ez örökösök, Rajner Menyhért nemesi leveléből következtethetjük, melyet 1615 jan. 5-én keltezve kapott II. Mátyás királytól s Abauj vármegye 1616 febr. 1-én hirdetett ki. Ebben mint akik általa szintén megkapták a nemességet, feleségét, anyja nővérét, Margitot, fiát, Menyhértet és két leányát, Katalint és Zsuzsannát, végül fivérét, Gáspárt említik. Fia az idősebb Schirmer János gyámoltja korántsem volt méltó atyjához. Benne a Rajner-család — mindjárt a második nemzedékben — lehanyatlott. Amint ez azóta is az apában felemelkedett magyar kereskedő családokban annyiszor megtörténik. Az ifjú Rajner Menyhért 10 évvel atyja halála után azt kérte a tanácstól, hogy (örökségét) pénzét ezüstjét és minden marháját (javait) adják kezéhez. Immár nem gyermek lévén, maga akar gondot viselni minden vagyonára. A tanács azonban igen kedvezőtlen véleménnyel volt róla. Azt határozta, hogy mivel eddig is, amit a kezébe adtak, „semmit *) Rajnerről részletesen ír a szerző „Kassa két tűz között" kéziratban lévő munkájában. — ") 1629. év 6238. sz. oki. Kassa ltára. 70