Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - A kassai kereskedők szervezete Schirmer idejében - A tagok megélhetésének biztosítása

tárgyai szerint csoportosítva. Az első és legfontosabb kérdés, hogy kit vettek be a céhbe, mert hiszen az akkori rendiség uralma idején csakis azok kereskedhettek, akiket a céhbe befogadtak. A kereskedés üzése tehát ép oly kiváltság volt, mint a polgári, vagy nemesi jogok gyakorlása. A kassai 1632-iki és 1686-iki céhszabályzat szerint, akik eddig nemes Kassa városában „életeket kereskedéssel táplálták", ezután is tagjai a fraternitásnak, minden szabadsággal élhetnek és kereskedhetnek. De akik (kassaiak) eddig itt nem kalmárkodtak, vagy a „mi rendünkön" (rendszabályaink értelmében) inas-esztendőket nem töltöttek, „a mi rendünkön való kereskedésre szabadságuk csak akkor legyen", ha öreg uraimnak a (a céhelöljáróknak: az atyának, a mellette ülőknek, a szószólónak, vagyis tribunusnak, fürmendernek) akaratjából és engedelméből érdem szerint kivetett bizonyos fizetéssel felváltják e társaságunk igazságát" (tagságát, vagyis felvételi díjat fizetnek) s eredetükről jó nemzetséglevelet mutatnak be. Ha pedig idegenek akarnak idejönni s jó nemzetséglevelet s eltöltött inaséveikről bizonyítványt hoznak, csak akkor vehetők föl, ha előbb a város „igazságát" (polgárjogot, concivitást) felváltva (szerezve) a becsületes társaság ládájába a szegényebbek 25 frtot, az értékesebbek (gazdagabbak) pedig öreg uraimnak keresztényi ítélete szerinti összeget fizetnek. Az 1632-iki szabályzat azt mondja, hogy a magyar és német nation (nemzetbelin) kívül másat ne fogadjanak be. E rendelkezés a Balkánról a török elől és a törökkel már ekkor beszivárgó, közösen görögöknek nevezett népfajok ellen szólt, akik az itteni kereskedőknek nagy versenyt támasztottak. Hiszen a céhekben nemcsak magyar és német, hanem szlovák nevűeket, sőt olaszokat, svédeket és skótokat is találunk. De különben is az u. n. görögök kizárása is tarthatatlannak bizonyult, mert a bécsi kormány és a hatóságok támogatták őket. Ezért az 1686-iki szabályzat a kizárás helyett már ezt mondja: mindenféle natióból valót, kik felséges urunk mostani fegyverét (a török kiűzésére) segítik, a társaságba vegyék fel. A tagok megélhetésének biztosítása. A céheknek egyik fő alapelvük volt, hogy tagjaik megélhetését biztosítsák. Ezért küzdenek minden idegen verseny ellen. Ide vonatkozólag egy egész csomó rendelkezést találunk. Kassa ez időben már a kül- és belpolitikai változások, a török hódítás következtében a középkori nemzetközi (lengyel-cseh-morva-sziléziai-német-olasz) kiviteli és behozatali 60