Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa mint vár, a polgárok és céhek a bástyákon - A városok hadi felkészültsége, harc az oligarchák ellen

előtti formájában mutatjuk be. Hogy ez volt a kereskedők tornya, egy borzalmas eseménnyel kapcsolatban állapította meg 1 2) Thaly Kálmán. Ugyanis a szatmári béke után Pálffy János a császári hadak fővezére és békemeghatalmazott, II. Rákóczi Ferenc két vitéz ezredesét, Pongráczot és Czelder Orbánt, mint „nyughatatlan tolvajokat", mint akik állítólag összeesküvést szőnek, elfogatta, de semmit sem tudtak ki­venni belőlük. Az öreg Pongrácz megszökött, azonban újra elfogták. 1715-ben Kassán kivégezték, felnégyelték s fejét a felső kapunál lévő kereskedők bástyájának tornyára tűzték ki. Kassa városa a kancelláriához fordult, hogy a hóhérral vétesse le a koponyát, mert egyetlen kereskedő sem akar közelébe menni, még ha veszély közelegne is. A kancellária átírt a haditanácsnak, mely a kassai kommendáns útján telje­sítette a kívánságot. 1 3) Megjegyezzük, hogy Czelder sem ke­rülte el sorsát. 3 évi fogság után (1717) szintén halára ítél­ték: előbb jobb kezét vágták le, aztán a fejét, majd felné­gyelték és négy helyen kifüggesztették. E falak és bástyák fenntartására, ostromok utáni helyre­állítására nagy pénzáldozatoktol sem riadt vissza a város. Schirmer korában három bástyát, is épített: 1631-ben Wass Mihály bíró idejében egyet a felső kapunál jobbra (a mai Gyár-utca sarkán), a másikat 1637-ben balra a mai Mészáros­utca vége felé Keöszeghy Miklós bírósága alatt s végül Koe­veczky (Keviczky) János bíró (1642—45 és 48—52) „építtetett" egy bástyát, az ú. n. „Koeviczky-Bástyát". (Lásd a róla szóló fejezetben.) A városok hadi felkészültsége, harc az oligarchák ellen. A városok hadiszolgálatainak jelentőségét az is mutatja, hogy nemegyszer maguk a királyok használták fel őket a te­1 2) Halász Elemér kassai festőművész műterme e bástyatoronyban van. Kérdezösködésére e tárgyban Thaly Kálmán (Budapest 1909. III. 23.) ezt írta: Annak a bástyatoronynak gombjára nem a hős Czelder Orbán dandárnoknak, hanem az ő szintén lefejezett összeesküvő vitéz társának, Pongrácz János kuruc ezredesnek a feje volt 6 hétig feltűzve, míg a ke­reskedők és a város kérelmére végre a k. k. Hofkriegsrath nagy kegye­sen megengedte, hogy a már elrothadt fejvázat a hóhér onnan leve­hesse és az akasztófa alá eltemethesse. Amint is ezt a rémes históriát a bécsi hadilevéltár aktáiban leírva megtaláltam. Kassa régi erődítéseit fel­tüntető képünkön még magas tornyok láthatók. Azonban a fegyverek, ágyúk erejének növekedésével ezek veszélyes célpontul szolgáltak. A francia Vauban példájára alacsonyra alakították tehát át, a falakat vas­tagították és öles földsánccal védték. II. Rákóczi Ferenc is franciától ta­nulta a hadimesterséget. A glaszé is francia várerödítményi szó, a vár­falak körüli térséget jelenti, mely arravaló, hogy az ellenség a vár alá ne lopózhasson. 13) Kassa város levéltára 19.779 sz. 3* 35

Next

/
Thumbnails
Contents