Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Gazdálkodása - Földjei

aratásra és szüretre. A kereskedőt nem foglalták le annyira az üzleti teendők és gondok, hogy ne tudott volna törődni a földjének művelésével, majorságával, amellyel konyháját ellátta. Tulajdonképen ez önellátásra meglehetős szükség is volt, mert hiszen pl. tejcsarnokok sem voltak még akkor. Általában az akkori fejletlen közlekedés mellett igyekezett is szükségleteiről mindenki maga gondoskodni. Ellenben a mai hatalmas, népes nagyvárosok óriási forgalma, a termelő és forgalmazó szédületes gépezetek se időt, se felesleges erőt nem hagynak más foglalkozási ágakba való elkalandozásokra. Sőt megkívánják, hogy az üzletágnak is csak az egyik speciális részére vesse magát a vállalkozó. Ma pl. a szappan- és zománcozott-edénygyár csak gyárt, az eladást rábízza a kereskedőre. Ma az iparos a felhalmozódó tőkéjét gyárai fejlesztésére és versenyképessé tételére fordítja, nem földbirtokba öli, ahol különben is sokkal kevesebb volna a haszna. Ma még az ú. n. vásári kisiparos is sajnálja az időt otthoni nyugodt termelés helyett viszontagságos sokadalmi jövés-menésre, ácsorgásra fordítani. A népsűrűség, az igények növekedése, a példátlanul felfokozott közlekedés és forgalom így szülte meg a kapitalisztikus gazdasági rendszert, ez pedig szinte a végsőkig vitte a munkamegosztást. Amint említettük, ennek a munkamegosztásnak még csak egyszerű és halvány körvonalai mutatkoztak nálunk a XVII. században. így Schirmer uram, ha főképpen kereskedett és kereskedés volt is a főfoglalkozása, de emellett mint minden korabeli kassai jómódú kereskedő és iparos, gazdálkodott is. Sok darab földje, rétje, szőlője volt, részint Kassa, részint a szomszéd községek határában. A többi közt rétje van az ispitály mellett, a Sáfránykertben pedig földje. Ezekre vonatkozólag pedig számos följegyzést találunk üzleti könyveiben. Többi közt beírja, hogy az Akasztó-hegyen lévő földje mennyit termett (1659. ápr.): 15 kereszt búzát 2

5V» kereszt gabonát Mellette a másik földje 15 kereszt gabonát A harmadik földje 14 kereszt gabonát összesen 69V2 kereszt búzát és gabonát. Bárca melletti földje termett 30 kereszt gabonát Csermelyben (Kassa melletti völgyben) lévő földje 32 kereszt gabonát A Bárca melletti kútnál lévő földje .... 4 kereszt gabonát összesen 66 kereszt gabonát Az első fenti mennyiségből, 15 kereszt búzából IOV4 köböl lett, amelyből 8

3/< kereszt az övé, 1 cséplóké, V2 köböllel meg adós maradt az élelmezés fejében. 272