Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Gazdálkodása - Majorjai

Schirmer még a régi formájú házban lakhatott eleinte, de amint e cikk elején írtuk, 1654-ben nagyobbszabású építkezést végeztetett rajta, ami az akkori, a mainál tízszertehúszszorta nagyobb pénztérték szerint elég jelentős összegbe, 700 frtba került. A munka végrehajtója pedig e kor legjobbnevű építője, Bottmayer János volt. Ügy ez, mint a későbbi munkálatok, pld. a kéményen jelzett 1763-i, módosítottak az épületen, de ősi magvát, amint leírásunkban feltüntettük, nem semmisítették meg. Ha külső frontja egyszerű volt is, nem oly imponáló, mint a Dessewffy-, vagy a Forgách-palota, de belsejében ugyanolyan úri beosztású: elől az urasági lakások, középen a személyzeti, hátul az istálló helyiségek, mivel a házaknál — különösen az előkelők — kocsit és családtagjaik számára hátaslovat is tartottak. Schirmer a háza körül lefolytatott hivatkozott nagyobbszabású építkezésről üzleti könyvében ezt olvassuk: „Sógor urammal elszámoltam az építkezés dolgában s áruban és készpénzben fizettem neki 700 frt 19 dénárt (1654). Ki volt a sógor uram? Bottmayer is sógora volt és Zimermann is, az egyik kőműves, a másik ács. De bizonyára az építkezést a kőműves végezte. MAJORJAI. A belvárosban a falakon belül voltak a polgárok házai, de itt éppen a falak miatt a lakosság szaparodtával szűkült a hely, mert a háztelket, az udvart mindjobban beépítették. S így a polgároknak a külvárosban, a falakon kívül kellett a majorságot berendezniök. Itt folyt az aprómarha-, sertés-, tehéngazdálkodás, itt tartották az igavonó állatokat, a lovat és ökröt. Schirmernek is volt ilyen majorja, éspedig 2 is. Az egyik a felső hostáton, a külvárosban, a Felszer (felső sor), a másik a Tégla-utcán házzal, mely után évi 1 frt adót fizet. Ennél többet, 1 frt 50-et kevesen fizettek. Többnyire csak 25—76 dénárt. Egy-ketten 1 frt 60—2 frt 25 dénárt. Pl. Fronmüller Kristóf uram 1 frtot. Az alsó-hóstáton, a Ludmániutcában is 1 frt 50 d-t, a Bodnár-utcában is 40 dénárt fizet (1633). Följegyzi Schirmer, hogy neje a majorosával „Jancsival" és feleségével, vincellérje, János jelenlétében szerződött. Maradjanak meg, a majorban lakást, fát kapnak s hetenként 50 dénárt. A barmokat és lovakat is ápolják. Ad még egy pár csizmát, 2 kenyeret és 8 polturát. Adott is nekik mindjárt 50 dénárt, s jámborul fölsóhjt, hogy szorgalmasak és jóakaratúak legyenek (1655 febr. 1.). Legeltetésben lévő borjai és fiatal ökrei után András nevű pásztor kért 8 garast, összesen 36 garast fizetett neki. 270