Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Iparosvásárlók - Óragyártók

Ezre után kap 15 dénárt, összesen 3 frtot. 800 tű tisztítás közben tönkrement, ezeket mint takarékos és pedáns polgárhoz illik, vagy pedig mert ügyelt, hogy be ne csapják, leszámították s csak 2 frt 80 dénárt fizetett. Nagyban is árúsított tűt, mert Ehrenreich Waszmayer György tartozik, vett viszonteladásra spanyol tűt: 1000 drbot No 15 1000 drbot No 14 4000 drbot No 10 5000 drbot No 8 14000 drbot No 7 1000 drbot No 5 27000 drbot összesen, ebből 1000 drbot visszavett tőle. A No bizonyosan a tű nagyságát jelzi. A tűt ebben a korban kezdetlegesen műhelyekben készítették, különböző vékonyságra kinyújtott fémdrótokból, melyeknek végét átfúrták a cérna és fonal számára. Hozzánk minden valószínűség szerint a németek hozták be ezt az iparágat, amint azt a fenti nevek is bizonyítják. Megbuktatója a finoman dolgozó gyár lett. Öragyártók. Voltak ezidőben Kassán óragyártók is. Ma e mesterség nem mint órakészítés, hanem mint órajavítás maradt fenn. Ma az órákat is gyárilag készítik. E régi korban az óragyártóknak, de a városoknak is különös büszkesége volt valami különleges fölszerelésü (apostolok körsétája óraütéskor), vagy különös zenei ütésű, vagy zenélő, vagy különös szerkezetű, meglepő szépségű és megépítésű óra, amelyek mint ritka és becses régiségek, ipari műremekek maradtak ránk, s melyek sokszor mint a segéddé vagy mesterré avatás remekei készültek. A városok városházi, vagy templomtoronyi órák készítésére és rendbentartására nagy évi fizetéssel igyekeztek ilyen nagyhírű órásmestert magukhoz szegődtetni, kiknek óráit haláluk, vagy elköltözésük után alig volt képes valaki megigazítani, vagy működésben tartani. Schirmer könyve Kovács János óracsinálót említi, aki nála ,,a maga személye szerint" egy kis órának való csengőt (csengettyűt vagy csüngőt?) vásárolt, mely nyomott 4 V3 latot, ára 36 denár volt. Ime, ez már magyar ember és biztosan róla szól e másik följegyzés is: óragyártó János óraharangocskát vett, máskor meg sárgarezet (bizonyosan órához való földolgozásra). 216