Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Iparosvásárlók - Ötvösök

Palczer Maorer egy órához való harangért maradt adós, nyomott 222 V2 latot (árát nem írja meg). Lehet, hogy nem is volt órás, hanem kőműves (Maorer-Maurer), mert találunk följegyzést Schirmer könyvében, hogy nemcsak órás, de zsemlyesűtő is vett egy órához való harangot 1 frt 50 dénárért. Szokásban lehetett megvenni s az órásnak odaadni az óracsináláshoz. Ez a Palczer adós maradt Romada Jánossal együtt 1 font nürnbergi tálacskáért, melynek darabja elég drága, 1 forint, összesen tehát 4 frttal adós. Vettek együtt 9 kockát is, ezek ára azonban hiányzik. A nürnbergi tálacska lehet, hogy órához való, de a kocka bizonyosan kockajátékhoz. Egyébként Romada János a süveges céh atyamestere volt (1649) és kétszeres háztulajdonos (1657). Henkus Györggyel, a szűcsök atyamesterével ivóeszközöket vásároltak, bizonyára céhök számára. ötvösök. Az iparosok közül szó van ötvösökről, aranymivesekről is. Az egyik idevonatkozó följegyzés így szól: Husszen Kristóf aranymivesnek (komaságban is volt vele) adtam egy opálkövet s hozzá 3 és 3Ai súlyú korona aranyat. Ehhez még egy török gyűrűt, egy elrontott türkiz kövecskével, amely nem egészen egy dukát értékű, aranya 3A dukát nehéz. Az aranyműves 200 frtra becsülte dukátban. Nagy értékű gyűrű, pedig köve elromlott. 3A dukátot 1 frt 87V2 dénárba számít, a mi a szokott 1 frt 80 dénárnál jóval több. Ezt írja a gyűrűről: Már 5 év óta van a Cassa-ban s hány frtban elzálogosítva, nem tudom. Hogy ki tette be, már azt se tudom, de azért írom be ide, nehogy valaki jobbat kívánjon helyette. (Itt a nagy elővigyázaton kívül érdekes az is, hogy Schirmer uram üzlete kasszával is föl volt szerelve.). Kassán az ötvösipar ezidőben igen fejlett volt. Az ékszerek közül különösen kedvelt és elterjedt a gyűrű. Idézzük Schirmer uram könyvéből az alábbi följegyzést, amely egy kölcsönéről szól s amely mutatja, hogy mi mindenféle drágaköves gyűrűk voltak akkor divatosak: 1663 január ultimo. Kaptam Sallay Andrástól magától 25 dukátot Rt 50 (rajnai tallér). Lehet, hogy ez aranyakat az ötvös — feldolgozásra vette, mert nem szokott pénzt kölcsönvenni. Valószínű az is, hogy-német árúk bevásárlására kölcsönzött, mert a német kereskedőket e pénzzel szokta fizetni. Kötelezettségét így írja be: BIBLIOTHECA HÜNGAR1CA Samaří« - So mórja - Šaroorín 217