Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Vásárlóinak köre - Kassa és vidéke társadalma a XVII. században

ket fognak majd kitalálni, hogy öt percenként lehet majd egy levelet a csöposta nyeldeklőjén bedobni. Bezzeg Schirmer János uram korában e lázas sietségnek nyoma sem volt. Minden lassú méltósággal bonyolódott le. A mai világvárosok még csak embriójukban léteztek. Az emberek szépen gyalog jártak, vagy szekéren, avagy lóháton, aki tehette. A villamosok még nem csengettek oly eszeveszettül, az autókaramboloknak még se híre, se hamva. A repülőgépről csak Leonardo da Vinci álmodozott festőtermében, de csak titokban, nehogy az ördög cimborájának, vagy bolondnak kiáltsák ki. Tehát Schirmer János uram és könyvelői merték mindenkinek szépen odaírni az őt megillető becsületes titulusát, hogy Vass János uram őkegyelme, Keviczky Jánosné asszonyom, mit vásárolt ő maga becses személye szerint. Vagy ha maga nem ért rá bejönni a boltba, kit küldött be érte, magának vette-e a portékát őkegyelme, vagy más számára s mikorra igérte a fizetést (amely terminust azonban rendszerint nem tartották be). Ráértek azt is szépen odaírni, hogy a vásárlónak mi a mestersége, mi az állása, nehogy sérelem, avagy személycsere történjék. Néha még azt is megírták, hogy esküvő, keresztelő, avagy temetés alkalmából vásároltak-e? Így azután egy kis fantáziával az akkori Kassa és a vásárolni szintén bejáró egész vidéke társadalmát rekonstruálni lehet. E könyvből nemcsak az unalmas számok és a hús-vér nélküli puszta nevek vonulnak fel előttünk, hanem maguk az emberek és maga az eleven élet. Jönnek az iparosok, hogy a maguk, vagy a rendelőik számlájára megvegyék a feldolgozandó anyagot. Jönnek az óragvártók, hogy órához való csengőt vagy harangot vegyenek. Jön a városi fizető tiszt, hogy a városi nótárius és írnok számára megvegye a papírt, amelyet azok szépen teleírnak; vesz fahéjat, nádmézet, halat, mert valami lakoma lészen. Jönnek a képírók festékért, mert valakinek a portréját akarják elkészíteni. Jönnek a jezsuita páterek, mert aprópalackra, korsócskákra és rézserpenyőre van szükségük. Jönnek a papok és prédikátorok, mert nekik is kell írópapír és főképpen már kopott a régi reverenda és talár. Főképpen jönnek az asszonyok, akiknek akkor is annyi sok vásárolni valójuk volt a háztartás, a gyermekek, uruk és parancsolójuk (?), valamint saját le nem kicsinyelhető, szükségleteik számára. Az előkelőségek közül az Enyickén (Kassa melett) lakó gróf Wesselényi nádor udvarának Schirmernél való többszöri bevásárlása tűnik ki. De vásárlói voltak a boltnak Pirini (Perényi) Zsigmond, továbbá a kassai generális, 14" 211