Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - A céhek a város szolgálatéban - A hóstátiak a város szolgálatában és mind szekeresek

• fejlődésének, erődművi, templomi, iskolai, művészi, építési alkotásainknak s intézményei (kórház, szegényház, fürdő) létesítésének. Vetélkedtek a városok, hogy az önkormányzatukat kifejező, minél szebb városházát építsenek. Legfőbb életelemük, az ipari és kereskedői árusítás részére pedig áruházakat emeltek. A céhek a város szolgálatában. Az iparos és kereskedő céhek szoros kapcsolatban voltak a városi hatósággal. Hiszen tagjai töltötték be a hivatali és a szűkebb és tágabb tanácsi állásokat. így volt módjukban az egész városi közigazgatást az ipar és kereskedelem szolgálatába állítani. Viszont pedig a céheknek a tanács volt a főhatósága. A várostól vagy a város útján kapták a királytól a céhlevelet. A céhek, ha maguk közt megegyezni nem tudtak, a városhoz fordultak döntésért. Tőle kértek segítséget és közbenjárást különféle ügyeikben. Vezető céhmestereiket maguk választották ugyan, de a városhoz terjesztették fel. A város a céhmestereket is hatósági személyeknek tekintette s a városi tisztviselőket megelőzve közölte le tisztújításkor neveiket. Megemlítjük, hogy a megválasztott bírót mindenik céh iparába vágó készítménnyel ajándékozta meg. Pl. 1687-ben a kereskedőtársaság egy dolmánynak való angliai (tehát finom és drága) posztót ajándékozott. A szabó céh egy nadrágra való posztót, a szűcsök egy pár vidra kesztyűt, az ötvösök egy szép ezüst kanalat, az asztalosok egy tisztességes ládát, a bodnárok egy remekforma kádat, a nyergesek magyar nyerget, a csiszárok pallost, a takácsok abroszt, a zsemlyesütő perecet, a csizmadiák egy szép pár karmazsin csizmát, a süvegesek két magyar süveget, a kötelesek ruhaszárító kötelet és fehér spárgát, a fazekasok 12 tálat, 12 fazekat stb. ajándékoztak.

5) A hóstátiak a város szolgálatában és mint szekeresek. A város falain kívül lakók, a külvárosiak (hofstadtiak, várudvarbeliek, hóstátiak, hustákok) szintén a város oltalma alatt állottak, de nem voltak egyenrangú polgárok. A város különféle kedvezményekkel, adóelengedéssel igyekezett előmozdítani letelepedésüket s ez többször sikerült is, mert pl. 5) Kassa v. jk. 1687. dec. 20. 21