Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - Kassa mint hűbérúr, a jobbágyfalvak kötelességei és jogai

* 1673-ban sokan kértek engedélyt, hogy a fok (körfal) alatt házat építsenek. 1675-ben a Kőkapú-utcán lakó hóstátiak a Csermely-utcában házhelyeket kértek. A tanács megígérte, keresnek nekik, hogy elférjenek mindannyian. Külvárosi bírókat rendeltek részökre utcáik szerint. A külvárosi polgárok is adóztak és éjjeli őrségre jártak. E „vigyázókra" a statútumok elrendelik, hogy éjjel az utcákon széjjeljárjanak, mivel sok a lopás. Háborús támadáskor, ostrom alkalmával és a jövő-menő hadaktól a falakon kívül eső külvárosiak szenvedtek a legtöbbet. A kuruc-labanc küzdelmek idején (1675) a hóstáti bírák és lakosok instáltak, hogy a város dolgát esztendeig ne járják, hadd épülhessenek. A sárhordáson és a város-tisztításon kívül egy évre csakugyan felmentik őket. Korábban pedig (1660) a fok alja „szegénység" a levélszerjárástól kér mentességet. Tehát ily munkákat is végeztek a külvárosiak. Viszont azonban ipart űzhettek, kereskedhettek, a város piacán árusíthattak, mint a többi polgárok. De 1565-ben a tanács megsokallta versenyüket, eltiltotta őket, hogy borral és posztóval kereskedjenek. A magyar-lengyel kereskedelem két fő üzletágával. Csak szekereseknek engedte meg a letelepedést. Kassa élénk kereskedést űzött, fuvarosokra mindig szüksége volt. A szekereseknek még igazolványt is adott, mely felmentette őket a vám fizetése alól. így engedte meg Sörös Máthénak, Kanyó Szaniszlónak, Cháky Mátyásnak a letelepedést, kikötve, hogy négy lovat tartsanak és szekerük legyen, de borral és posztóval ők se kereskedjenek (1569). Vámmentességi bizonyítványt azonban kaptak. A hóstáti szekeresek kedveskedni is akartak a tanácsnak, midőn felajánlották, hogy akiknek 4 barmok van 25, akiknek 2, fele búzát behordanak. A tanács jóakaratjokat megelégedéssel fogadta. A külvárosi lakók közül megemlékezünk a cigányokról. Megengedték nekik, hogy a belvárosban is lakhassanak, a Faul-gasszén, ma Szathmáry György-utcán (1684). De általában a külváros délnyugati részén egy táborban laktak, amely a Tábor nevet máig megőrizte. 1686-ban a cigányság egész tábora 100 tallér, vagyis 180 forint adót fizetett a városnak. 1697-ben az általános leromlásban az ő helyzetük is annyira rosszabbodott, hogy adójuk csak 5 forint volt. Kassa mint hűbérúr, a jobbágyfalvak kötelességei és jogai. Voltak Kassa városának jobbágyfalvai is, melyeket a XIV. század, tehát az 1300-as évek második felétől szerzett meg. Ugyanis ezidőben fejlődött ki kereskedelme annyira, 22