Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Vásárlóinak köre - A bolthelyiség bérlete a várostól
tak. Minden ügyüket saját választott funkcionáriusaik végezték. Ök pedig bíróvá, tanáccsá stb. maguk közül az akkori városi lakosság legintelligensebbjeit, az iparosokat és kereskedőket választották. Nem hiába vezették a városok ügyeit ezidőben maguk az iparos és kereskedő polgárok, de beletartozott a régi közigazgatásba a különféle gondoskodás az ipar és kereskedelem támogatásáról és előmozdításáról is. 13 3) így például Kassán a rosházán és egyéb középületekben, de ma már nem az ipar és faiparosok engedélyt kaptak, hogy a város erdejéről fákat vágjanak ki mesterségük számára. A malmok és vargák számára több kilométeres csatornát ástak, a Hernád egy nagy kanyarulatát egyenes vonallal átvágva. Ez a Malom-árok, amely ma is megvan s mellette fekszik tulajdonképpen Kassa városa, kissé távolabb a lapályon ömlő, medrét gyakran változtató, tehát a mellételepülést veszélyeztető Hernád helyett. Ilyen gondoskodása volt a városnak az is, hogy a Főutcán, a központban az iparosoknak és kereskedőknek bolthelyiséget adott ki saját épületében, amely a mai áruház kezdetleges alakjának, a nemrég letűnt csizmadia színek rokonának tekinthető. Ily üzleteket ma is építenek és nyitnak a városházán és egyéb középületekben, de ma már nem ipar és kereskedelem támogatása, hanem tisztán a költségvetés bevétel oldalának fokozása céljából. Ily városi bolthelyiségben volt Schirmer üzlete is, tehát a város központjában, jó helyen. Könyve följegyzése szerint egyízben elszámolt a várossal, illetőleg az ily helyiségek gondozására kirendelt patika- és bolttisztekkel. Tartozott neki a város különféle bevásárlásokért 64 frtt 43 dénárral. De viszont ő is tartozott még 54 f 12 dénárral boltbérrel. Tehát a városon ő követelt még 11 frt 31 dénárt. Többször felírja Schirmer, hogy mennyit fizetett a bolturaknak (Gewölbherren), vagyis azoknak, akik a város boltárendájának ügyét kezelték. Azonban, hogy mennyi volt az évi boltbér, egyetlenegyszer sem írja ki világosan. Vadász (a magyarul író segédje) így jegyzi föl a tételt: Asztalos Bálintnak és Györkey Lőrincnek (patikatiszteknek) fizetett az uram a bolt adójában Rf 8, azaz f 14 d 40-et. Máskor meg a bolturaknak 25 frt 40 dénárt fizetett. 1655. december 11-én fizetett a bolturaknak 27 frtot. Asztalos Bálintnak lizet a „bót adójában" 17 + 25 frt 20 dénárt. S maga Schirmer aláírja: ,,A boltért". Ez adatokból következtetve körülbelül 23—27—50 forint évi bért fizethetett a várostól bérelt bolthelyiségért. 1 M) L. Kerekes: Gondoskodás az iparosok és kereskedők elárúsításáról, Iparosok Olvasótára XIX. évf. 1913. Lampel, Bpest. 205
