Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

A XVII. századbeli Kassa és lakói - Kassa város kormányzása és magisztrátusa 1650-ben - Mit jelent a szabad királyi város elnevezés?

és végrehajtó biztosokat, mivel a censust, királyi adót a természetbeli hadijárandóságokat, annoniát, gabonát, lisztet, élelmiszereket, hadiszolgáltatásokat, fuvart egy összegben vetetták ki a városra s e biztosok feladata volt ezeket igazságosan kivetni a polgárok között. Választottak testamentumhallgatókat, kik a végrendelkezőknél, nagy betegnél meghívásra megjelentek, a végrendeleteket írásba foglalták, a hagyatékot számba vették, leltározták, a végrendelet végrehajtásáról gondoskodtak. A tutorok, gyámok az árvák, özvegyek érdekeit megvédték s évenkint számot adtak a gondviselésőkről. Voltak városi bábák, Az erdőőrzők, székelyeknek is mondták őket, a város erdeit a kártételtől óvták s csak a bíró uram engedélyével engedtek fát vágni. Voltak csordapásztorok, mezőőrök és hajtók, szőlőkerülők, korcsolyások, akik a bort a pincébe beeresztették, voltak városi szolgák. Még koldusbíró is volt. A cirkler, circulator a vétkesek letartóztatója s a városi hajdúk elöljárója. A „berten" börtönőr s a legalsóbbrendű alkalmazott a hóhér. 1361-ben a város nagy pártfogójától, Nagy Lajostól címert kapott, melyet pecsétjén és zászlóin használhatott. A címer egy pajzs, sárga színű felső mezejében 3 liliom, az Anjou-királyok címeréből vett liliomok. Alatta 4 fehér pólya váltakozik 4 pirossal. Volt a városnak kis és nagy pecsétje. A nagyot a fontosabb iratokra alkalmazta. Körirata: S. Elisabet. Sigillum civium de Cassa, Szent Erzsébet. Kassa város pecsétje. Mezejében gótikus épületben Szent Erzsébet, a dóm és a város védszentje áll, tőle balra egy-egy imádkozó angyal. A kisebb pecséten a város címere van, körirata: S. (sigillum) minus civium civitatis de Cassa, Kassa város kisebb pecsétje. A címer és a pecsét a rendi világban nem puszta dísz, hanem közjogi jelentőségű volt. Kifejezte a város politikai, rendi helyzetét, önállóságát, függetlenségét, önkormányzatát. Megjelenésének, iratainak kellő súlyt és kétséget kizáró hitelességet adott. Mit jelent a szabad királyi város elnevezés? A városi önkormányzat két működési körre terjedt ki: ú. m. közigazgatásra, vagyis a városi teendők elintézésére és az igazságszolgáltatásra, vagyis polgárai fölött maga a város bíráskodott. A közigazgatásnak egyik legfontosabb ága volt az adószedés. A városi adózás és bíráskodás volt a két hatalmas fal, amely a nemességet elválasztotta a polgároktól. A nemes az akkori török támadásokkal, kuruc-labanc harcokkal tele világban igyekezett a városi falak által nyújtott 2' 19