Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Üzleti könyve - Vonalozás.Följegyzéstipusok

jében. Maczkó János (a késes) 14 pár perlmuterrel (gyöngyházzal) fizett 11 frt 20 denár értékben. Adós maradt még 2 f 78 dénárral. A fizetések körül semmi különös zavarok, zaklatások, hiányok nem tapasztalhatók e könyvben. A régi céhvilág különben nem is tűrt meg ilyeneket. A kereskedők erős szervezetben összetartva lehetetlenné tették, hogy a város öszszes kereskedőit végig hitelezte volna valamely nem fizető. Mindössze egyszer van nyoma bizonyos könnyelmű vagy szükségbeli vásárlásnak. Déry Zsuzsanna asszony 22 frt 65 dénár értékű vásznat, szövetet stb. vett esküvője alkalmából és szőlőkerttel fizette meg (Nem volt pénze és ingatlanát áldozta fel. De hát itt kelengyéről lehetett szó). Az alkunak is mutatkoztak némi nyomai. Vásárhelyi Péter egy pár viola-aranyban (viola in goldt) selyemharisnyáért (tartozik), hagyta neki (leengedte) 8 Va Rf-ra vagyis 15 f 30 dénárra. (1650 szept. 24.) Különféle munkaszerződésnél (cséplés, vásári fuvar) rendes szokás előpénzt adni. Szokásos volt a határidőre vásárlás és szállítás. Schirmer uram vesz ,,Auf Zeit", máskor meg kikötötte, hogy bizonyos időre küldje el a felsorolt árukat. VONALOZÁS. FÖLJEGYZÉSTIPUSOK. A följegyzések beosztását, vonalzását illetőleg azt látjuk, hogy minden lapon fönt egy vízszintes fejvonalat húztak s e fölé az illető napnak megfelelően a keltezést a következőképen írták: Laus Deo semper Anno 1654 die 16 febr. Kassa. Latinból magyarra fordítva: mindig Isten dicsőségére 1654. év febr. 16. napja Kassa. Előfordul ily keltezés is fenn a lap élén: Szepsi, Mátyás vásár. Avagy rendes keltezés helyett középkori szokás szerint az illető napra eső ünnepet nevezi meg: 1651 ady Űrnapja. A mostani könyvelésnél fent az évszám és hónap van, a napra külön rovat szolgál. E könyvben ellenben a fönt megkeltezett lapokra folytatólag a következő napok tételeit is sorbajegyzi, természetesen a maga hónap és nap jelzésével. Nem minden napról van följegyzés, néha 8—10, sőt 20 nap is elmúlik enélkül; de viszont egy napról több is szól. Az oldalrovatok közül az első a más főkönyvre való hivatkozás száma részére szolgál. De elég gyakran ide jegyzi a később történt fizetések idejét, főkép ha nem a fent jelzett évben történt. E rovat gyakran üres, gyakran az aljára odaírja: kifizette. A második rovat széles, ebbe írja az üzlet eseményt, a vett árut, a hitelezést, a fizetést, az egység árut, néha az idegen pénznem értékét. A harmadik és negyedik a 10* 147