Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Üzleti könyve - A prima nota - A könyv és följegyzések jellemzése

A KÖNYV ÉS A FÖLJEGYZÉSEK JELLEMZÉSE. A könyv keskeny, hosszúkás ivalaku. Fedele piros színű, vastag kemény kutyabőrrel van borítva és bőrzsinórral két helyen átkötve. Tehát a lapok kiszakadása ellen megerő­sítve. Kassa levéltára őrzi, számozatlan. Az első följegyzés kelte 1649. aug. 26., az utolsóé 1663. május 16. Tehát 12 évről és 10 nap híján 10 hónapról, vagyis majdnem 13 évről szól. 181 megszámozott lapból áll, de csak minden másodikat látta el számmal, úgy hogy kinyitva a két lap csak egy számot ka­pott és pedig a jobbkéz felé eső oldalon, fönt a jobb sarokban. Ma a naplónál minden lapot megszámoznak, a pénztárkönyv­nél ellenben vagy a fenti oldal-, vagy a lapszámozás haszná­latos. Az említett számozási mód mellett a könyvbe egymásután 181 szám van följegyezve, vagyis az oldalak száma éppen a duplája volna. Ebből azonban hiányzik két lap, s csak a har­madik féllappal s a hármas lapszámmal kezdődik. Ami elég kár, mert a régi kereskedők rendszerint érdekes, kegyes kife­jezésekkel indítják meg könyveiket, s mert így nem tudjuk tulajdonképpen minek nevezni és minek szánta a könyvét. Sőt magának Schirmernek a nevét is csak a későbbi szöveg­ből állapíthatjuk meg. E kifejezésekből: én Schirmer János, vett ő maga az uram, Schirmer János stb. 11 5) Az első lapja jobboldali. Az utolsó lapja megvan, sőt nincs is egész tele írva, csak felső részén van egy feljegyzés. A végső fedéllap belsejére különféle számadásokat, apró fel­jegyzéseket vetettek oda. Az írása nagyon egyenletlen és sok kéztől származnak a feljegyzések, melyek tulnyomólag, 9/io részben németek. Az elején, az első egyharmadában alig van pár magyar följegy­zés, azután kb. 1652 áprilisától már elég gyakori a magyar szöveg, néha-néha egy-egy lapon fele, harmada. Az utolsó öt évben (1658—63) azonban eltűnik a magyar szó. Az írás után ítélve ketten írnak magyarul, két üzleti alkalmazott: Vadász és Mohácsy Péter. Az első igen szépen, a második kezdetle­gesebb írással. A német írás sokféle. Irt bele maga Schirmer, de írtak al­kalmazottai is. A főnök írását meg lehet állapítani, mert gon­dos ember volt, a mások beírását is fölülvizsgálta, különféle bejegyzéseket tett ő is hozzájuk, pl. amint már említettük, mi­kor gyermekei ruhájára kivett posztót magyarul jegyzi a se­gédje, Vadász, ő odaírja németül ,,Vor (für) meinen Schnei­der (szabóm részére). Máskor odaírja: Restiert noch d 80. m) Nevét a könyv a fenti német helyesírással írja. De a túlnyomó­lag magyar szövegű ev. egyházi anyakönyv magyar jeleggel több­nyire Sirmelnek, sót egyszer-egyszer Sirmelynek jegyzi be. 142

Next

/
Thumbnails
Contents