Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)
Schirmer János személyi ügyei - Schirmer a városi szabadság védelmében - Spork beviszi a praesidiumot
nélkül fogadja be a német katonaságot, mert külömben tüzzel-vassal ostromolni fogja. A szenátus és a polgárok, köztük természetesen Schirmer is, tanácskozásra gyűltek össze s nem csekély izgalommal tárgyalták Spork felhívását és fenyegetőzését. Hivatkoztak hűségükre s haladékot kértek, míg őfelségéhez küldendő követeik visszatérnek. De Spork kérlelhetetlen volt, csak 24 órát engedett a meggondolásra. A város alá jött, a fapalánkkal és sorompóval védett külvárost elfoglalta, a faltörő ágyúkat felállította, a katonák a nyári termésben álló földeket dúlni kezdték. Legjobbnak látták tehát engedni ,,mert nem illik a császár hadával szembeszállani". Készek voltak 50 katonát bebocsátani kikötve, hogy szabadalmaik épségben maradjanak, az őrség saját költségén éljen. Különben is a császár rendelete kijelentette, hogy a zavarok lecsendesedésével kiviszi embereit. De Spork csak általánosságokban tett Ígéreteket. Nyomban (1670. júl. 27-én) megszállotta a kapukat, a kulcsokat elvették a városi porkolábtól, de elvették Csáky generálistól is, ki az izgalmaktól testileg-lelkileg betegen feküdt. Spork bárcai táborában. Ugy ő mint a polgárok rajtuk esett nagy sérelmet láttak a kulcsok elvételében s úgy fogták fel, hogy városuk az egész kereszténység csúfjává lett. Panaszukkal Spork a császárhoz utasította őket, a város küldött is az udvarba követeket, de semmit el nem értek, mert I. Lipót külön hálát adott az Istennek, hogy régi óhaja, Kassa megszállása valóra vált. Spork is büszkén ünnepelte sikerét, hogy Kassára, ahol még nem volt német őrség, ezt bevihette. Júl. 29-én trombitaharsogás, dobszó és ágyúdörgés közepette táborkarával és seregével végigvonult a városon (júl. 29.), ahová 2800 katonát vitt be. A házakban 10—12, sőt a nagyobbakban 20—25 embert is szállásoltak el. 10 8) Az egész város jajveszékeléssel volt tele, melytől a tehetetlen tanács Schirmerrel együtt majd megbódúlt. Mintha csak érezték volna, hogy e drámai napok forduló pontot jelentenek nemcsak Kassa, hanem a többi kir. város életében is. Másnap Spork Csáky mellőzésével Spankaut tette meg felsőmagyarországi generálisnak, főkapitánynak. Maga pedig Wesselényi nádor özvegye, Széchi Mária murányi vára ellen ment. Útközben ő és vezérei a többi 5 várost, köztük Eperjest és Bártfát szállottak meg. így került Kassa a szabad városokkal együtt császári katonai uralom alá. Ezzel nemcsak önrendelkezési jogaikat vesztették el, hanem le is szegényedtek. U. i. I. Lipót rendelete szerint a katonaságot az országnak kellett eltartania, de különösen a városoknak, melyeket ezenkívül is 10 8) Bécsi hadi ltár Prot. Exped. Spork jelentése. 9" 131
