Kerekes György: Polgári társadalmunk a 17. században. Schirmer János 1625-1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján (Kassa. Wiko, 1940)

Schirmer János személyi ügyei - Schirmer kiküldetése Spankau generálishoz és Joanelli kamarai igazgatóhoz

mindenképen zsaroltak. Megkezdődött a magyar városok hanyatlásának kora, amiből Schirmer még vagy 3 évet élt meg. Megélte azt is, hogy evangélikus hitközségétől Spankau Páris kassai főkapitány, generális Szegedy Ferenc egri püspöknek átadva karhatalommal elvette a Szent Erzsébet templomot (1671. nov 24.) az ev. iskolával, paplakkal és a Szent Mihály kápolnával együtt. Mire a városban eddig uralkodó protestánsok templom és iskola nélkül maradtak. S hol volt ekkor Wesselényi, aki annyira buzgólkodott a császári katonaság bevételében s annyira biztosította őket minden bántódástól? Bizony 1667 márc. 28-án meghalt. így elkerülte társainak balsorsát. A halott nádor helyett fiát és örökösét, László grófot idézték meg a pozsonyi vértörvényszék elé, ki azonban már akkor Lengyelországba menekült. Zrínyi Frangepán és Nádasdy vérpadon végezték életöket. Kassa, Eperjes és Lőcse börtönei megteltek foglyokkal, kiket innen szintén a pozsonyi vérbíróság elé állítottak. Az előbbiekben említett Chernel György is előbb halálra Ítélve örökös fogságának homályában tünt el. Ily tragikus fordulatokat kellett megérnie Schirmernek. SCHIRMER KIKÜLDETÉSE SPANKAU GENERÁLISHOZ ÉS JOANELLI KAMARAI IGAZGATÓHOZ. Az uj, megnehezedett viszonyok közt is igyekezett Kassa „szabadságát", jogait és érdekeit védelmezni. Mint a tanács egyik idősebb, legtekintélyesebb tagját, többször küldötték ki Schirmer Jánost a város különböző ügyeiben az uj főhatóságokhoz. Annyival is inkább, mert tudott a nyelvükön beszélni, védelmezhette a város és polgártársai javát, előadhatta megsokasodott sérelmeiket. így küldötték ki őt a Kassán székelő új katonai és pénzügyi főméltóságokhoz, Spankau Páris — most már inkább generálisnak nevezett — felsőmagyarországi főkapitányhoz, a kassai nagyszámú császári helyőrség, praesidium főparancsnokához. Továbbá Joanellihez, az egész Felvidék pénzügyeit intéző, Kassán működő szepesi kamara adminisztrátorához, igazgatójához is. A Wesselényi-összeesküvés elfojtása után bekövetkezett véres üldözések fegyveres ellenállásba kergették a nemzetet. A mindenfelé szervezkedő kuruc bujdosók támadásai ellen a bécsi udvar az itteni helyőrségek megerősítésére újabban Cobb generálist 10.000 zsoldossal küldte be az országba s főképen Kassát rakták meg velük, ahol — amint már tudjuk — Spankau generális volt a helység főparancsnoka. A városba bezsúfolt katonák, különösen a horvát és német lovasok nemcsak mindenféle kihágást követtek el, de a lakosságot zsarolták és fosztogatták is. 132