Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

hadbíróként szolgált a honvédségnél (később képviselő lett). A családban fennmaradt legenda szerint a segesvári csata előtti estén is együtt voltak.

0

3 Pozsony a szabadságharc után nehezebben ocsúdik, mint Magyarország bármelyik más városa. A Bachkorszakban tervszerűen elnémetesítik, de még inkább azon vannak, hogy gyökerestül kitépjék belőle azt a haladó szellemet, amely itt a reformkor végén oly erős szálakat eresztett. Petőfi neve és szelleme ennek ellenére tovább él Pozsonyban. Az első szabadabb politikai lélekzetvételre Dux Adolf kiadja második fordítás-kötetét (1854-ben!),. melyben 17 Petőfi-költemény található, köztük a „Bolond Istók" jól sikerült tolmácsolása. Petőfi képe, még mielőtt az iskolákba és a kaszinókba vonulhatna, megtalálja a helyét a nép kocsmáiban s a vásári sátrakban. S ez abban a városban történik, amelyben a legszebb utcákat és tereket Haynauról, Jellasicsról és Zichyről nevezett el a Bécs előtt földig hajló városi tanács. Amint nő a költő hírneve a világban, ú°;y tér vissza a pozsonyiak emlékezetébe hősi alakja. Elszigetelt emlékek parázslanak róla a városban. Az osztrákmagyar kiegyezés után a szabadelvű polgári hazafiság rá-ráfú a parázsra s éleszti. A költő alakja megelevenedik, de szellemének diadaláról alig lehet szó.

9

4 Diákok és pedagógusok mondják el költeményeit, elterjed a „Távolból'' dallama és szövege s helyi hagyománnyá válik, hogy éwégi vizsgákon, önképzőköri üléseken ezt a költeményt szavalják a diákok. Nem istenítem öt, de méltatám Szép müveit katedrán, mint tanár...