Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban (Bratislava. Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, 1954)

írja a végleg Pozsonyba költözködő K o 1 m á r József, aki a pozsonyi Petőfi-kultuszt egyidőben alapozza meg az ugyancsak itt letelepedő Szeberényi Lajossal és Samarjay Károllyal. Kolmár az iskolán át, Szeberényi és Samarjay társas összejöveteleken, családi körben szólnak a költőről. S Petőfi fénye viszszasüt rájuk is. S a fénykör tágul, amikor az 1873-ban alapított Told y-K ö r kezébe veszi az irodalom népszerűsítését. Irodalomtörténeti fény ez, nem a szellem megvalósulásának sugárzása. A Toldy-Kör alapítói közt ott van Szeberényi Lajos, Samarjay Károly, aki egyideig elnöke is a körnek. Petőfi-kultuszt fejleszt a Toldy-Körben s Pozsonyban a lelkes Vutkovich Sándor jogakadémiai tanár is, aki a századvég Pozsonyának jellegzetes polgári liberális alakja.

05 1878 decemberében hangzik el Pozsonyban az első nyilvános Petőfi-előadás s attól fogva szinte évenként rendez a Toldy-Kör Petőfi-ünnepséget vagy legalább megemlékezést. Ilyen rendezések keretében szólaltatják meg Kolmárt, s a budapesti PetőfiTársaság íróit.

9

6 A kör helyiségében elhelyezik Petőfi mellszobrát, emléktáblával látják el az Apácaoálya 2$. számú házat, emléktáblát kap Dux Adolf 9

7 is. Meghívják előadásra a költő életrajzíróját, Ferenczi Zoltánt. Esv-egy ünnepségbe bevonják a közeli kisvárosok poleári kaszinóit is. Ugyanakkor, a hetvenes években, szellemének hagyományát a dolgozó rétegek élesztik. Nem irodalmi ünnepségekkel — bár erre is kerül később sor — inkább a költő forradalmi költeményeinek beiktatásával a társadalmi harcba. A Duna-utcában van a pozsonyi 99